Egy sportág, amely kellően férfias, benne mégis mindenek felett áll a csapatszellem. Egy sportág, mely során életre szóló barátságok köttetnek. Egy sportág, melyben a játékosok erőt sugároznak a társ felé, történjen bármi. Egy sportág, melyért a magyar szurkolók megőrülnek, és arénákat képesek meg – és betölteni. Ahogyan történik ez most is, a Budapesten zajló, olimpiai kvalifikációs, női és férfi Európa-bajnokság esetében is. Hajrá magyarok!
És, hogy kik szavait idéztük a fenti sorokban? A nagyszabású, hazai rendezésű Európa-bajnokság alkalmából több kiválóságunkat szólaltattuk meg és kértük, osszák meg Velünk miért a vízilabda mellett döntöttek fiatalon, mit adott Nekik ez a csodálatos sportág, miért ezt ajánlanák azoknak, akik egy életen át tartó hivatást, „szerelmet” keresnek vagy csak a sport minden szépségét szeretnék megtapasztalni rövidebb – vagy hosszabb időre.
Keszthelyi-Nagy Rita, Európa-bajnok balszélső, az Európa-bajnokságon szereplő magyar női vízilabda válogatott csapatkapitánya szerint nincs jobb érzés annál, mikor csapatként, együtt nyernek meccset. Szívből kívánjuk, hogy január 12. és 26. között minél többször tapasztalják meg ezt az érzést és hazai közönség előtt ünnepelhessenek a dobogó legtetején.
„Igazából az élet sodort a vízilabda közelébe, nem az én ötletem volt, hogy vízilabdás legyek. Mindezt annak ellenére, hogy a szüleim is játszottak válogatott szinten. Úsztam és egy úszótársammal lementünk egy nyári vízilabda táborba, ez után győztek meg, hogy inkább a vízilabda irányába menjek, mint az úszás felé. Szeretem benne, hogy egy közösséghez tartozom, együtt küzdünk meg az edzésekkel, meccsekkel, húzzuk-vonjuk egymást a nehezebb pillanatokban és ennek köszönhetően barátok vagyunk, és bármikor számíthatunk egymásra. Aztán amikor együtt nyerünk egy meccset annál jobb érzés nincs!”
„Azért ajánlanám a vízilabdát bárkinek, mert nagyon nagyon sok mindenre megtanít, ami nem csak a sportban hasznos, hanem az azon kívüli életben is, például csapatban együtt dolgozni, elfogadni egymást, alkalmazkodni egymás szeszélyeihez – jó vagy rossz pillanataihoz. E mellett egy sportoló szerintem ezerszer jobban osztja be az idejét, mint egy diák, aki haza megy iskola után. Kitartásra tanít, megtanít küzdeni a céljainkért és áldozatot hozni értük. És ami a legfontosabb, örök életre szóló barátságokat köt az ember! A rengeteg emlék, siker vagy kudarc mindig össze fog kötni azokkal, akikkel együtt játszottam és szerencsésnek tartom magam, hogy ezt az életet élhetem.”
Decker Ádám, Világbajnok védőnk, az izom mellett az észt is fontosnak tartja, hisz a megfelelő fizikum mellett a mentális felkészültség épp olyan lényeges ebben a sportban.
„Sok sportot (foci, kosár, tenisz, torna, stb.) kipróbálhattam kiskoromban, a szüleim lelkesen vittek mindenhova. Anyukám úszóedző volt a BVSC-ben (még a műugrós nyitott medencében) és jóban volt a vízilabda edzőkkel, egyszer megkérdezte van-e kedvem hozzá, mert szívesen látnának és segítenek… a következő héten már ott ragadtam. 🙂 Azt szeretem benne, hogy kellően férfias, kemény csapatsport, ugyanakkor egyénileg is nagyon sokat kell hozzátenni mind fizikailag, mind szellemileg a csapat sikeréhez. Az izom mellett ész is kell és mindenek fölött ott a csapatszellem. Azoknak ajánlom, akik nem bírnak a fenekükön ülni öt percet sem, és van bennük csibészség, mert az energia és a rafináltság az alappillérei annak, hogy élvezd ezt a sportot.”
Ádám a magyar sportrajongóknak is üzent: „Most itthon rendezik az EB-t, így bárki belekóstolhat, hogy micsoda szeretet és figyelem lengi körbe ezt a sportágat, érdemes kilátogatni valamelyik magyar meccsre!”
Drávucz Rita, Világ – és Európa-bajnok átlövőnk a játék spontaneitását emelte ki, véleménye szerint nincs előre meghatározott forgatókönyv, gyorsan kell dönteni, mely próbára teszi az embert. A budapesti EB-re a magyar válogatott számára az olimpiai részvétel kivívását kívánja, a látogatókat pedig szurkolásra buzdítja.
„Az általános iskolás éveim alatt versenyszerűen úsztam, imádtam a versenyeket, utána tértem át a vízilabdára, mert unalmassá vált a faltól falig úszás. A barátnőim invitálására választottam a pólót, és mert továbbra is imádtam a vizet. Nagyon korán kerültem korosztályos és felnőtt válogatottba, az eredmények igazolták döntésemet, szerencsésnek mondhatom magam, hogy világot láttam a sport által, sok barátot szereztem. Szeretem, mert ez egy olyan játék, amit csapatként kell összehangoltan játszani, olykor már elég egy nézés, és a másik érti mi fog történni, hova kell úsznia, passzolnia. Csapatban dolgozni a mai napig szeretek, sporton túl is, az értékes emberek erőt adnak egymásnak. Kívánom, hogy a budapesti EB-n a mieink egy nagyon jó csapatjátékkal kijussanak az olimpiára. Ehhez elengedhetetlen a szurkolók jelenléte, legyünk ott együtt, támogassuk őket!”
