Ha van otthon háziállat talán ismerős lehet az a gyakori jelenség mikor szomorúak vagyunk, kicsit letört a kedvünk, a házikedvencünk hirtelen kevésbé rosszalkodik, mintha értené és érezné, most nincs itt az ideje a játéknak, helyette hozzánk bújik, hagyja, hogy elpanaszoljuk a problémánkat és akkor lehet kicsit azt érezzük; értik, amit mondunk. Sajnos biztos válasz nincsen, hogy értik-e, de az biztos, hogy érzik. Gondolnád, hogy hiába az állat nagysága, hiába nem tud az ölünkbe telepedni, ugyanerre képes az ember egyik legrégebbi haszonállat társa, a ló?
Talán már mondhatjuk, hogy az állatterápia ismert és számos betegség során alkalmazott gyógykezelés. Számos esetben észrevették a változást a gyerekeken, betegeken az állattal való huzamosabb idő eltöltése után. Gondoltad volna, hogy már 1919-től bevonták az állatokat; lovakat, kutyákat és macskákat az autista gyermekek kezelésébe? Vagy, hogy a paralimpiákon az első megjelenő sport a fogyatékkal rendelkezők számára a lovas sportok voltak? Hiszen számukra is épp olyan fontos és felszabadító a sportolás, mint a fogyaték nélkül élőknek.
Azonban a lovaglás, a lovasterápia az egészségi mellett, a lelki bajok megoldásához is hozzájárul. Amellett, hogy az állat jelenléte növeli a gyerekek önbizalmát, felelősségérzetét, kapacitását arra, hogy empatikusan viszonyuljanak másokhoz, segít a stressz, a szorongás feloldásában, az önbizalomhiány leküzdésében, viselkedészavar, beszédzavar, tanulási nehézségek, beilleszkedési problémák megoldásában. Illetve fejleszti a kitartást, a türelmet, és az önfegyelmet. Növeli a tiszteletet, a szeretetet, a gondoskodást az állatok iránt.
A lovakkal együtt töltött idő a gyerekek mellett a kamaszokra és az idősekre is pozitív hatást gyakorol. A tinik világa sokszor zűrös, nemcsak önmagukat, de olyan barátokat is keresnek, akikben teljesen megbízhatnak, és gyakran nem tudhatjuk mi áll a háttérben, ha a gyerek nem beszél, magába fordul. Ekkor bevethető a lovasterápia, hiszen sokszor megfigyelhető, hogy a kamaszok nyitottabbak lesznek a világra, valamint a lóval megélt élményeket és az ehhez vezető úton használt eszközök használatát át lehet vezetni az emberekkel való kapcsolatra is. Idősebb emberek számára a lovakkal való foglalatoskodás a hasznosság érzetével társulhat.
Érthető, miért olyan varázslatos a ló és a lovasa, a vele foglalkozó ember kapcsolata. Hiszen a ló egy nem ítélkező, örökké őszinte jó barát. Az adott emberre reagál az adott pillanatban: számára nem fontosak a múlt történései és az emberi előítéletek. A ló számára nem láthatóak és nem is érdekesek a testi vagy a lelki fogyatékosságok, csak az, hogy éppen akkor, hogyan bánsz vele, hogyan fordulsz hozzá.
