A tekéhez hasonlító játék már az ókori Egyiptomban is létezett. A legkorábbi leletet 7000 éve egy piramis maradványai között találták. A korai középkorban vallási szertartások részeként is említik a tekejátékot. Különböző változatait ismerték Angliában, Németalföldön, illetve német nyelvterületen.
A teke golyókkal és bábukkal űzött sport, illetve játék. A 28,5 m hosszú, többsávos (sávonként 1,7 m széles) pálya első 6,5 métere a játéktér, a gurítás felőli végén az 5,5 m hosszú és 35 cm széles gurítódeszkával. Az általában fehér, műanyagból készült kilenc bábu magassága egyenként 40 cm, tömege 1750–1800 g. A tekegolyó tetszőleges színű tömör műanyag, átmérője 16 cm, tömege 2,8–2,9 kg. A versenyzők összesen 120-at gurítanak (négy pályán 30-30-at), amelyek fele teli gurítás (minden gurítás kilenc bábura történik 15-ször), másik fele tarolás (9 bábura kezdik, és addig gurítanak, amíg minden bábu le nem dől, majd ismét 9 bábura gurítanak, és így tovább… egészen 15 gurításon át). A tíz bábuval játszott teke a bowling. Itt a pálya hossza 18,3 m, egy sáv szélessége 107 cm. Az 1-től 10-ig számozott, műanyagból készült bábuk magassága 38,1 cm, tömegük 1530–1640 kg. A golyó átmérője 21,6 cm, súlya max. 7,25 kg. A golyón ujjtartó lyukak vannak a biztosabb golyófogáshoz. A tekesportág versenyszámai: férfi és női csapat, férfi és női egyes, férfi és női páros, illetve vegyes páros.
A teke története
A németalföldi De Tenner című költeményében említett játékban dobták, vagy gurították a különböző méretű golyót egy, három, vagy több bábura. A XV. században a vendéglősök rájöttek, hogy a teke kellő „üzleti vonzerővel” rendelkezik, ezért a kocsmák mellett megjelentek a kezdetleges tekepályák, de ezt akkor még kuglinak nevezték. Később a pályák télire tető alá kerültek, hogy a törzsközönség versenghessen télen is.
A versenyszerű tekézést német munkások tanították meg magyar társaiknak. Elsősorban falusi kocsmák mellett építettek döngölt agyagú pályákat, ahol kis golyóval, eltérő számú bábura, különböző szabályok szerint gurítottak. A játékot általában egyszerű emberek játszották vásárok, búcsúk alkalmával A sportszerű tekézés a 19. sz. végén alakult ki. A teke igazi fejlődése a XIX-XX. században indult meg Németországban, majd utána azonnal az Osztrák-Magyar Monarchia országaiban. A döngölt, agyagos pályán, most már 9 bábura folyt a játék.
Az USA-ban a XIX. században, a játék kilencbábus változatának betiltása idején alakították ki a bowlingot. Szabályait 1895-ben rögzítették. Ezután indult világhódító útjára a tíz bábus 7,25 kg-os golyóval. Európában, Brazíliában és Dél Ázsiában a 9 bábus aszfalt teke nyert tért 2,8 kg-os golyóval. 1934-ben négy budapesti klub életre hívta a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ), egyben megalakult a Budapesti Tekézők Szövetsége. Az első csapatbajnokságot 1936-ban a Pesterzsébeti Petőfi csapata, az első egyénit 1938-ban KIMERLE JÁNOS nyerte. Az első női bajnok 1940-ben TÓTH JÓZSEFNÉ. Az 1936-os berlini Olimpián 16 ország részvételével már szerepelt a teke.
A II. világháború után 1952-ben, Hamburgban megalakult a Nemzetközi Szövetség, az FIQ (Federation Internationale de Quillers). Két nagy szövetséget fog össze: a Tízbábus Szövetséget, melynek 80 tagországa van és a Kilencbábus Szövetséget, melynek közel 30 tagországa van. Magyarország 1953-tól, 2006. szeptembere óta pedig India, Tajvan, Ausztrália is tagja (Brazília mellett), valamint a Katalán Tekeszövetség (Spanyolország) a Nemzetközi Szövetségnek.
A mai szervezeti formát az 1953-mas londoni kongresszuson alakították ki. A 28,5 m hosszú, többsávos (sávonként 1,7 m széles) pálya első 6,5 m-e a játéktér, pályatest felőli végén az 5,5 m hosszú és 35 cm széles gurítódeszkával. Az általában fehér műanyagból készült kilenc bábu magassága egyenként 40 cm, tömege 1750-1800 gramm. A tekegolyó tetszőleges színű tömör műanyag, átmérője 16 cm, tömege 2,8-2,9 kg. A sportág versenyszámai: férfi és női csapat, férfi és női egyes (napi egyéni, illetve összetett, továbbá – újabban – sprint), férfi és női páros, ill. vegyes páros. Ekkor a nők 100, a férfiak 200 vegyes gurítást teljesítettek a bajnokságban, világversenyeken. Az 1986-os budapesti Világbajnokságot még a Magyar Televízió is közvetítette. Itt lett világbajnok Csányi Béla – az FTC versenyzője.
Ma már csak olyan pályák épülnek, ahol a próbagurítások végeztével egy gombnyomás után az eredményjelzés minden pályán automatikus, a pályacserék után is. Már a XXI. században (2002-ben) a Nemzetközi Szövetség egységesítette a dobásszámot, azóta a nők és férfiak 120 vegyes gurítást hajtanak végre 30 gurítások utáni pályacserével versenyenként.
A teke Magyarországon
A kezdetekben, ahogy szerte Európában, hazánkban is egyre népszerűbb lett a teke sport. Sorra alakultak a helyi kis közösségekből az egyesületek. Ebbe a rohamos fejlődésbe Budapest is bekapcsolódott, sőt mondhatni: élen járt. A kerületi szövetségek és egyesületek munkáját össze kellett hangolni, szervezni. Ennek a feladatnak jegyében 1934-ben megalakult a Budapesti Tekézők Szövetsége.
Jelenleg a Magyar Bowling és Teke Szövetség nagyjából 3000, versenyengedéllyel rendelkező sportolót tart nyilván. Magyarország a sportág nagyhatalma, a világbajnoki összesített éremtáblázat első helyén áll, 40 világbajnoki aranyéremmel! A teke még nem olimpiai sportág, de cél, hogy az legyen, és akkor új magyar olimpiai sikersportággal is számolhatunk.
Kinek ajánlott?
Mindenkinek, aki a sportot és a mozgást szereti, kortól és nemtől függetlenül.
Milyen képességeket fejleszt?
- Állóképességet;
- koncentrálóképességet;
- ügyességet;
- mozgáskoordinációt;
- egyensúlyérzéket.
Előnyök és hátrányok
A sérülés veszélye minimális, hiszen nincs test-test elleni küzdelem. Fő és kiegészítő sportágként is űzhető.
Mikortól ajánlott?
Kiegészítő sportágakkal 10-12 évesen elkezdhető, és azon kevés sportág egyike, amelyik akár 60 éves korig magas szinten, versenyszerűen űzhető.
A tekét is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?
Magyar Bowling és Teke Szövetség: tekesport.hu
