Évtizedeken át a pályaíjászat jelentette az íjászatot, majd a terepíjászat kezdett elterjedni az íjász sporton belül. Eközben már látható volt az újabb szakágak kialakulása szerte a világon. Visszatérve az íj egykori elsődleges szerepéhez, ismét vadászeszközként kezdték használni, háromdimenziós állatalakokat használva célnak. Innen ered az elnevezés: 3D vadászíjászat.
Az íjászat története
Az íj egyike a legősibb vadász- és harci eszközöknek. Ezt bizonyítják a csontból, kőből és szaruból készített kőkorszaki nyílhegyleletek, továbbá az Altamira-barlang paleolitikumból származó, íjazó alakokat ábrázoló barlangrajzai. A görög, a perzsa és a szkíta háborúk idején az íjak nagy szerepet játszottak a harcokban, de a sportágat versenyszerűen is űzték i. e. 700 körül.
A középkorban az íjászat klasszikus hazája Anglia volt; III. Edward uralkodása alatt az íjlövészet népi sporttá vált.
A honfoglaló magyarok Európa-szerte híres-hírhedtek voltak a nyilaikról. A kalandozások korában a közép- és nyugat-európai népek még az imádságukba is belefoglalták: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”
A pusztai népek félelmetes hírű, összetett, merevszarvú, visszahajtó reflexíjai (köztük a honfoglaló magyarságé is) a modernizálódó Európában évszázadokra a feledés homályába vesztek. Az íjászat, mint sport és a szabadidő eltöltésének egyik formája Angliában, a modern sportok őshazájában fejlődött ki pontos szabályokkal és rendszerekkel; manapság a világ legtöbb országában versenyszerűen és szabadidősportként űzik.
Az ókori olimpiák műsorán az íjászat nem szerepelt, de a játékok ünnepélyes megnyitásakor az íjászok is bemutatót tartottak. Az újkori olimpiai versenyek közül már a II. (1900, Párizs) játékok műsorán helyet kapott az íjászat, és utána még három alkalommal (1904, 1908 és 1920) ünnepelhettek a sportág hívei olimpiai bajnokokat. Azóta viszont egészen 1972-ig, a müncheni játékokig az íjászat nem szerepelt az olimpiai sportágak előkelő családjában. Több mint fél évszázad után azonban a 20. nyári olimpián ismét megjelentek az íjászok. Ettől kezdve minden olimpián rendeznek férfi és női egyéni, 1988-tól férfi és női csapatversenyeket is.
Az íjászat Magyarországon
A magyar Íjász Szövetség 1957-ben alakult meg, s még abban az évben felvették a Nemzetközi Íjász Szövetség tagjai közé. Magyarországon 1997-ben rendezték az első futásíjászversenyt, bár önálló szakágként csak később jegyezték be a Magyar Íjász Szövetségen (MÍSZ) belül. Az 1990-es évektől sorra alakultak a különböző hagyományőrző klubok, íjászegyesületek. A Történelmi Íjász Bizottság 2001-ben alakult meg. A versenyszabályok kidolgozása után 2002-ben már ennek alapján rendezték meg az országos bajnokságot. A Magyar Íjász Szövetségen belül jelenleg 7 szakág működik: futás-, lovas-, pálya-, terep-, történelmi, vadászíjász és 3D szakág.
A magyar íjászok számos érmet nyertek már világversenyeken.
Kinek ajánlott?
Mindenkinek. Nincsenek megkötések felépítés, adottság szempontjából.
Milyen képességeket fejleszt?
- Mozgáskoordináció;
- koncentráció;
- helyes testtartás;
- térfelismerési képesség;
- összpontosítás képessége.
Előnyök és hátrányok
Előnye, hogy nagyon jó testi edzettséget ad. Az íjászat gyakorlása összetett sport, és sokkal változatosabb, mint a monoton sportágak. A lovasíjászatban az állatokkal való kapcsolat és a lovak kezelésének élményét is meg lehet tapasztalni. Hátrányát a leggyakoribb sportsérülések jelentik: vállöv izmai, könyökizület.
Mikortól ajánlott?
10-12 éves kortól javasolt az íjászat elkezdése. Serdülő és kadét (ifjúsági) korcsoportú sportolóink közül többen értek el szép eredményeket. Versenyrendszerünk szerint szenior, azaz idősebb korcsoportban is lehet indulni versenyeken, így szinte egy életet felölelhet az íjász pályafutása. Szabadidősportként feltétlenül.
Magyar Íjász Szövetség: misz.hu
