A jégkorong a csapatsportok között az egyik leggyorsabb játék. A tiszta játékidő 60 perc, három 20 perces harmadra felosztva. A játéktér Európában általában 30×60 méter, a sarkokban lekerekítve, melyet palánk vesz körül.
A játéktéren 9 bedobópont található, mindegyik egy körrel körbevéve. A pálya területét szintén három harmadra oszthatjuk, ezek közül a középső területe a legkisebb. A kapu mérete 122×183 cm, a korong 2,54×7,62 cm méretű, fekete, vulkanizált gumihenger, melynek súlya 154-172 gramm. Öt játékos és egy kapus alkot egy csapatot, a játék intenzitása miatt azonban cseresorok vannak. A játékszabályok megengedik a test használatát, az ütközést body-checknek hívják. A játékosok a biztonságuk érdekében védőfelszereléseket kötelesek viselni.
A világbajnokság lebonyolítása
A jégkorong-világbajnokság lebonyolítása teljesen más, mint ahogy azt az egyéb csapatjátékoknál megszokhattuk, ráadásul többször is módosították, a ma érvényes rendszer 2012-ben alakult ki.
A főcsoport
Jégkorong-világbajnokságot minden évben rendeznek, de az „igazi” világbajnoki címért mindig a világ aktuálisan legjobb 16 csapata küzdhet. Ők alkotják az ún. főcsoportot. Két nyolcas (A és B) csoportban folynak a küzdelmek, a csoportutolsók kiesnek a divízió I A csoportjába, az első négy helyezett pedig egyenes kieséses rendszerben dönti el a világbajnoki cím sorsát. (Korábban a főcsoportot hívták A csoportnak, és B, C… csoportok voltak, nem divízió I-II…, ezért sokszor még ma is használják az A csoportba való feljutást, a főcsoportra gondolva.)
Divízió I-es világbajnokság
Igen, ez az alapvető különbség más sportágakhoz képest. A hokiban ugyanis nemcsak a legjobbaknak rendeznek világbajnokságot, hanem még három szinten, feljutási lehetőséggel. A divízió I-ben 12 csapat szerepel, két hatos csoportban, melyeket egymás alá-fölé rendeltek (szemben a főcsoport egyenértékű csoportjaival).
Az A-csoport első két helyezettje feljut a főcsoportba, az utolsó pedig kiesik a divízió I-es B csoportba. Magyarország 2018-ban is az A-csoportban volt érdekelt, melynek a mérkőzéseit idén Budapesten rendezték, tehát a saját szurkolótáborunk előtt vívhattuk volna ki a feljutást a főcsoportba. Az utolsó harmad utolsó 15 másodpercét kellett volna még kivédekezni (megőrizve a vezetést, azaz megszerezve a győzelmet Nagy-Britannia ellen), és akkor feljutottunk volna az elitbe. 15 másodperc! Ennyin múlt. Magyarország tehát 2019-ben is a divízió I A csoportjában küzd majd a feljutásért.
A B-csoport első helyezettje feljut a divízió I A csoportjába, az utolsó pedig a divízió II/A csoportjában folytathatja 2019-ben. Idén a divízió I világbajnokság B csoportjának Litvánia adott otthont.
Divízió II-es világbajnokság
A divízió II-ben szintén 12 csapat szerepel, egymás alá-fölé rendelt hatos csoportokban. Az A csoport győztese feljut a divízió I B csoportjába, az utolsó kiesik a divízió II/B csoportba. A B csoport élén végző csapat feljut a divízió II A csoportjába, az utolsó pedig átkerül a divízió III-ba.
Divízió III-as világbajnokság
A divízió III-ban összesen 6 csapat szerepel, ők egyetlen csoportot alkotnak. A győztes feljut a divízió II B csoportjába.
A jégkorong Magyarországon
A Magyar Jégkorong Szövetség 2017-ben ünnepelte 90 éves évfordulóját. Az amatőr egyesületek külön szövetségbe, a Magyar Amatőr Jégkorong Ligába tömörülnek. Az elmúlt 30 évben jelentős fejlődésen ment keresztül a hazai jégkorong, mind az igazolt játékosok, mind az amatőrök száma megtöbbszöröződött.
Magyarország háromszor volt főiskolai-egyetemi világbajnok, még a II. világháborút megelőző időszakban. Ma nemcsak egyre népszerűbb, de egyre eredményesebb is a magyar jégkorong, a divízió I. világbajnokságon a csapat 2008-ban aranyérmet, 2002-ben és 2007-ben ezüstérmet szerzett.
Kinek ajánlott?
A jégkorongozás az egyik legösszetettebb csapatjáték. Azoknak ajánlott elsősorban, akik szeretnek csapatban játszani, nem ijednek meg a testi kontaktusoktól, illetve mozgásban és gondolkodásban is gyorsak, dinamikusak.
Milyen képességeket fejleszt?
- Erő, gyorsaság, állóképesség valamennyi válfaját;
- koordinációs képességeket;
- kognitív képességeket;
- játékintelligenciát;
- döntéshozatal gyorsaságát.
Előnyök és hátrányok
A játék a küzdést, a csapatban történő kooperálást, a fizikai képességek magas szintjét és a megfelelő döntési képességet követeli meg, ezáltal felkészít az élet kihívásaira. Hátránya, hogy nem mindenki számára elérhető sportág, mivel a tagdíjak, a felszerelések és az utazások nagy anyagi áldozatokkal járnak, illetve azokon a településeken, ahol nincs fedett jégpálya, nem lehet űzni. Azt is meg kell említeni, hogy igencsak extrém terhelések érik a játékosokat.
Mikortól ajánlott?
Általában 4-6 éves korban kell elkezdeni a korcsolyázás elsajátításával, majd fél év hoki előkészítő foglalkozást javasolt. A versenyszerű sportolás az U8 minikorosztálytól általában nagyjából 35 éves korig tart, de vannak 45 éves profi sportolók is. Az „öregfiúkban” pedig több 60 éves fölötti játékos is van, ők már – az amatőrökhöz hasonlóan – testi kontaktusok nélkül, külön szabályrendszerrel játszanak..
A jégkorongot is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?
Magyar Jégkorong Szövetség: Magyar Jégkorong Szövetség
Egy kis kedvcsináló a tengerentúlról:
