Mint ahogy a sportág neve is elárulja, a tájékozódási futás (tájfutás) űzéséhez tájékozódási képesség és minél jobb futókondíció szükséges. Térkép segítségével kell végigmenni egy ellenőrző pontokból álló pályán, a pontokat a térképen bejelölt sorrendben érintve, a lehető legrövidebb idő alatt.
A versenyző az ellenőrző pontok között maga választja meg az útvonalát. A tájékozódási futás fő helyszíne az erdő. Magyarországon sok tájfutásra alkalmas terep található, híres hegységeink mellett az Alföld egyes területei is remek tájékozódási és fizikai kihívást jelentenek. Az erdők mellett legújabban már városi parkokban, lakott területeken is rendeznek tájfutó versenyeket, melyek a sprint távú versenyek alkalmas helyszínei.
A tájfutás fő eszköze a speciálisan tájékozódási futásra elkészített térkép, mely a turista térképeknél jóval részletesebb (méretaránya általában 1:15000 vagy 1:10000). A tájfutó térképek speciális jelkulccsal rendelkeznek, melyet külön meg kell tanulni, de gyakorlással könnyen elsajátítható. Az ellenőrzőpontokon egy ún. bója van elhelyezve. Ez egy oldalain átlósan megosztott piros-fehér színű háromoldalú hasáb alakú jelzés, amelyen azonosító kód látható. Ebből lehet beazonosítani, hogy valóban jó helyen vagyunk, és nem egy másik ellenőrző pontnál kötöttünk-e ki.
A tájfutásban az élsport és a családi szabadidősport ideálisan ötvöződik. A versenyzőket életkoruk szerint különböző korcsoportos kategóriákba sorolják, a 10 évesektől kezdve egészen a 90 éves korosztályig. Az egyes korcsoportokon belüli fokozatok pedig – Elit, A, B, C – a feladat fizikai és technikai nehézségében különböznek, kezdők és gyakorlottak számára más-más kihívást jelentve.
A tájékozódási futás különlegessége, hogy egyszerre nyújt fizikai és szellemi kihívást is. Mindeközben visszavezet a természetbe, az egészséges környezetbe, fejleszti a problémamegoldó és döntésképességét. A versenyek során nemcsak a terep, de a környék természeti szépségeinek, földrajzi, kulturális kincseinek felderítésére is alkalom nyílik.
A Trail-O-ban, azaz a mozgássérültek versenyeiben a paralimpiai és a nyílt kategóriában hirdettek egyéni győzteseket. A nők és a férfiak az elsősorban szellemi tevékenységet igénylő versenyben együtt indulnak, és csapateredményt is hirdetnek a versenyek végén.
A tájékozódási futás története
Az első tájékozódási versenyt 1897-ben Norvégiában rendezték. Eleinte főként katonák versenyeztek, melléjük fokozatosan kapcsolódtak be a civilek is, elsősorban a skandináv országokban. A Nemzetközi Tájfutó Szövetséget (IOF) 10 ország – köztük Magyarország – alapította 1961-ben. Az 1962-64-ben rendezett két Európa-bajnokságot 1966-tól kétévente világbajnokságok követték, köztük az 1983-as zalaegerszegi is. 2003-tól már évente követték egymást a világbajnokságok. 2009-ben Magyarországon, a Bükk hegységben Miskolc központtal 3 selejtező, 3 egyéni és 1 váltó számban avattak világbajnokot.
A tájfutás Magyarországon
Magyarországon először 1925-ben Ripszám Henrik rendezett tájfutó versenyt a hűvösvölgyi Balázs kocsmánál. hazai önálló, független szövetség Skerletz Iván vezetésével 1970-ben jött létre, addig a Magyar Természetbarát Szövetség keretében működött.
Több korosztályban is születtek magyar érmek a világversenyeken, felnőtt világbajnoki aranyérmünk három van, értéküket növeli, hogy igazi mérföldkövek a sportág történetében. Monspart Sarolta 1972-ben a sportág első nem skandináv világbajnoka volt. Oláh Katalin pedig az első nem skandiván duplázó lett, miután 1991-ben és 1995-ben is aranyérmet nyert.
Kinek ajánlott?
Elsősorban mentális, pszichikai tényezők, és kevésbé az alkatiak határozzák meg, hogy kinek való ez a sportág. Azoknak ajánlható, akik szeretik a feladatmegoldó kihívásokat, szívesen tartózkodnak a természetben az időjárástól függetlenül, és azt sem bánják, ha megizzadnak közben.
Milyen képességeket fejleszt?
- Mozgáskoordináció;
- kreativitás;
- állóképesség;
- gyorsaság;
- pszichikai kiegyensúlyozottság.
Előnyök és hátrányok
A tájfutás varázsát a természetközelisége, illetve a tájékozódási feladat megoldását követő sikerélmény adja. A versenyek mindig többesélyesek, hiszen az adott terepen az adott feladathoz való alkalmazkodás dönt, és nem kizárólag a gyorsaság, illetve tájékozódási képesség.
Mikortól ajánlott?
Kisgyermekkortól lehet ismerkedni a sportággal, játékos formában. Az igazi tájfutás kb. 12 éves kortól kezdhető, és versenyzőként valahol 21 és 35 éves kor között érhető el a csúcspont. Versenyszerűen is idős korig űzhető – van olyan svédországi verseny, ahol 90 éveseknek is tűznek ki pályákat –, hobbiszinten pláne.
A tájfutást is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?
Magyar Tájékozódási Futó Szövetség: tajfutas.hu
