A kosárlabda egy labdajáték, ahol adott szabályok között két ötfős csapat játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a labdát az ellenfél csapatának kosarába (gyűrűjébe) juttatva pontokat érjünk el, illetve ellenfelünket szabályos keretek között megakadályozzuk ebben. A több pontot szerző csapat nyer.

A versenyszerű felnőttkosárlabdát a világon mindenhol elfogadott FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) szabályok szerint játsszák, kivéve USA-t és Kanadát, ahol az NBA (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) szabályai vannak érvényben. A játékidő 4×10 perc (NBA 4×12 perc), a pálya méretei 28×15 m (NBA 29×15 m). A gyűrű mindenhol 3,05 méter magasan van. Egy sikeres kosárért két pont jár, ha a hárompontos vonalon belülről lett elindítva a dobás, és három pont jár, amennyiben a vonalon kívülről. Ha a dobás pillanatában szabálytalankodtak a dobóval, akkor büntetődobással jöhet az adott játékos, s minden egyes büntetődobás egy pontot ér. A labdával haladni csak labdavezetéssel, azaz a labda lepattintásával lehetséges, ha ezt a játékos nem tartja be, akkor lépéshibát vét, s az ellenfél folytathatja a játékot oldalbedobással. Továbbá itt is érvényben van a „kétszerindulás” szabálya, tehát ha egy játékos befejezi a labdavezetést, akkor nem kezdheti újra. A FIBA egyik fő célja a következő években, hogy a két szabályrendszer közötti különbségeket megszüntesse. Például a 2010-es világbajnokságtól kezdődően a hárompontos vonal 50 centiméterrel hátrébb került (625 cm-ről 675 cm-re). A különböző korcsoportok, nemek és ligán belüli osztályok között további szabályeltérések lehetségesek. A kosárlabdát a sebessége, technikája és variációs lehetőségei a nézők számá­ra rendkívül látványossá teszik. Elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek (pl. streetball).

A kosárlabda története

Az egyik ősnek tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém-, illetve kőgyűrűn kellett átjuttatni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek. A mai értelemben vett kosárlabda 1891-ben született az Egyesült Államokbeli Springfieldben. Dr. James A. Naismith a Springfieldi Testnevelési Főiskola testnevelő tanáraként és az iskola futballedzőjeként azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy olyan érdekes játékot, amelyet a diákok a téli hónapokban a tornateremben játszhatnak. A kosárlabda elnevezés is innen ered, hiszen barackkosár volt az eredeti gyűrű. Az első mérkőzést 1891. december 21-én a javíthatatlanok osztályának 18 diákja futball-labdával játszotta. Az új játéknak nagy sikere volt. Naismith a szabályok és alapelvek összeállításánál elsődleges szempontnak tartotta, hogy a játékban inkább az ügyesség domináljon, mint a nyers fizikai erő. A szabályokat a Triangle (Háromszög) magazin 1892. január 15-i számában közzé is tették New Game (Új Játék) címmel. 1932-ben alakult meg a FIBA a svájci Genfben, 1947 óta létezik az NBA, és 1936 óta olimpiai sportág a férfi kosárlabda, a női pedig 1976 óta.

A kosárlabda Magyarországon

A Magyar Kosárlabda Szövetség 1942-ben alakult meg. Ma hazánkban több mint 20 000 regisztrált kosárlabdázót tartanak nyilván. Több korosztályban is rendezünk országos bajnokságot. A világversenyeken elért dobogós helyeink nem mostanában születtek, de attól még tény, hogy a férfiak mindhárom éremből gyűjtöttek egyet-egyet Európa-bajnokságokon, míg a nők hét Európa-bajnoki érmük mellett egy olimpiai 4. és egy világbajnoki 5. hellyel is büszkélkedhetnek.

Kinek ajánlott?

Mindenkinek. Csapatjáték lévén, mindenki megtalálhatja a saját szerepét, lehet fiú, lány, alacsony, magas, fiatal vagy idős.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Ügyesség;
  • gyorsaság;
  • koordináció;
  • kézügyesség;
  • labdaérzék;
  • kitartás;
  • alkalmazkodás;
  • együttműködés;
  • gyors döntéshozatal.

Előnyök és hátrányok

Igazi szabadidősport, akár egyedül is lehet kosárra dobálni, csapatban pedig tényleg remek szórakozás. Népszerűségéből adódóan országos lefedettséggel bír, bárhol járhatsz edzésre.

Mikortól ajánlott?

A labdás ügyességi játékokkal már egész kis korban el lehet kezdeni, a versenyszerű képzés 9-10 éves korban indulhat, az élvonalbeli pályafutás jellemzően 35 éves korig tart. Utána jöhet az örömkosárlabda 60 éves korig.

A kosárlabdát is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége: kosarsport.hu • hunbasket.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!