A szinkronúszás zenekíséretre csoportosan bemutatott vízi gyakorlatokból álló sportág, másik elnevezése műúszás. A művészi sportágak körébe tartozik, világversenyen sokáig csak nők vehettek részt, bár a szinkronúszás kialakulásának kezdetén az első versenyeket csak férfiaknak rendezték.
Szinkronúszásban 4 versenyprogram létezik: egyéni, páros, csapat- és szabadkombinációs kűrgyakorlat, melyekből az olimpián csak kettő szerepel: páros és csapat. A hagyományos csapatgyakorlatot 8, a modernebb kombinációs kűrt 10 versenyző mutatja be. Mindegyik versenyprogram két részből áll, egy-egy rövid-, illetve hosszú kűrt kell bemutatni, melyet a bírók 0–10 pontig értékelnek. A rövidprogram elemeit előírják a szabályok, a hosszúprogramban nincs ilyen kötöttség. A rövid- és szabadprogramokra adott pontszámok átlagából számolják ki a végső sorrendet. A szabadkombinációs kűrgyakorlathoz nincs rövidprogram: itt szó szerint szabadon választhatók meg azok az elemek, melyekből a kűr felépül, egyéni, páros, vagy akár hármas felállás is szerepelhet a gyakorlat során, melynek lényege a látványosság, szórakoztatás.
A fiatalabb korosztályoknál (18 év és az alatt) a rövidprogram helyett ún. kötelező gyakorlatok szerepelnek a versenyeken. Egy-egy kötelező gyakorlat egy, a FINA Szinkronúszó Technikai Bizottsága által olimpiai ciklusonként előre meghatározott mozgássorból áll, korosztályonként más és más. Egy verseny alkalmával ezekből a gyakorlatokból négyet kötelező bemutatni a versenyzőknek, egyesével, a bírók előtt.
A szinkronúszás története
A szinkronúszás kialakulásának kezdetén, az első versenyeket – 1891-ben Berlinben, majd 1892-ben Londonban – még férfiak számára rendezték. A sport kezdeti technikája az életmentő mozgásformákból és az úszástechnikákból alakult ki. Azonban a művészi vagy „díszes” úszás, illetve vízibalett, ahogy akkoriban nevezték, hamarosan kizárólag női versennyé vált.
A sportág népszerűvé válásában mérföldkőnek bizonyult az ausztrál Anette Kellerman 1907-ben, New Yorkban bemutatott vízibalett előadása. Hivatalosan ő számít a szinkronúszás első jelentős képviselőjének. A következő 30 évben egyre több országban ismerték meg a sportágat, szinkronúszó egyesületek alakultak Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban is. A világon elsőként az 1924-ben rendezett Montreali tartományi úszóbajnokságon szerepelt önálló versenyszámként, melyen már kizárólag nők vehettek részt.
Az Egyesült Államokban Katherine (Kay) Curtis a chicagói egyetemen alapított egy vízi balett egyesületet a húszas évek elején, majd 60 műúszóval mutatkozott be a chicagói világkiállításon 1934-ben. Norman Ross, olimpiai bajnok gyorsúszó (1920) ekkor, a felkonferálás során használta először a „szinkronúszás” elnevezést. A 40-es és 50-es években készült hollywoodi filmekben Esther Williams, amerikai gyorsúszóbajnok, mint filmsztár tette igazán ismertté és népszerűvé a szinkronúszást.
1952-ben a fiatal sportág bemutatkozott a Pán-Amerikai Játékokon Buenos Airesben, illetve az Olimpiai Játékokon, Helsinkiben. Hivatalos olimpiai sportággá az 1984-es Los Angeles-i játékokon vált, ahol két versenyszámban, egyéniben és párosban avattak olimpiai bajnokot. 1984-től 1992-ig ez a két versenyszám szerepelt az Nyári Olimpiák programjában, majd 1996-ban kizárólag a csapatversenyt engedélyezték. A 2000-es olimpiai játékokon ismét engedélyezték a páros versenyeket is.
A szinkronúszást a FINA 1968-ban ismerte el hivatalosan, mint negyedik vízi sportágat az úszás, műugrás és a vízilabda mellett. Szinkronúszásban az első FINA világbajnokságot 1973-ban rendezték Belgrádban. Európa-bajnokságon 1974-ben, Bécsben szerepelt először a szinkronúszás.
2014-ben a FINA engedélyezte férfiak indulását is a versenyein. A 2015-ös úszó-világbajnokságon megrendezték a vegyes párosok versenyét. 2021-ben az elképzelések szerint, már a csapatversenyben is szerepelhetnek férfiak.
A szinkronúszás Magyarországon
A Magyar Szinkronúszó Szövetség 1993-ban alakult meg. A tagegyesületek zöme Budapesten működik. Világversenyeken nem sikerült még dobogóra kerülni.
Kinek ajánlott?
Kifejezetten női sportágnak számít (bár ez éppen ezekben az években kezd megváltozni), számos jótékony hatása miatt igazából minden lánygyermeknek ajánlják. Élsportként már inkább csak a magasabb, vékonyabb lányoknak.
Milyen képességeket fejleszt?
- Állóképességet;
- mozgáskoordinációt;
- hajlékonyságot;
- koncentrációs képességet;
- dinamizmust;
- művészi érzéket.
Előnyök és hátrányok
Előnye, hogy – mivel itthon még kevesen űzik – hazai versenyeken gyorsan sikerélményhez jutnak a gyerekek. Hátránya, hogy a nemzetközi szintű tudás elsajátításáig nagyon hosszú a folyamat, más sportágakhoz képest is sok kitartást és szorgalmat igényel.
Mikortól ajánlott?
6-10 éves kortól javasolt elkezdeni. Nagyjából 30 éves korig tarthat a versenyszerű pályafutás.
Magyar Szinkronúszó Szövetség: mszusz.hu
