A síszezonok között van egy hosszabb-rövidebb időszak, amikor a síparadicsom nyári álmát alussza. A beruházásokra felvett hitelek kamatai viszont egész évben aktívak, illetve bármilyen fejlesztés megtérülése gyorsabb és biztonságosabb, ha az adott évben többet működik, termel, mint nem.
A síterepek üzemeltetői számára létkérdés tehát, hogy miként tudják meghosszabbítani a síszezont, illetve milyen megoldások léteznek arra, hogy egész évben fogadhassanak látogatókat, azaz ne csak a havas sportok szerelmeseitől (és persze az időjárástól) függjön a nyereségességük, illetve a beruházásaik megtérülése.
Nyári alternatívák
A megoldásokra számos példát látni Ausztriában, ahol a hozzánk közel eső, kisebb síterepek forgalma most már nagyobb a síszezonon kívül, mint a havas időszakban. Nagyon sok helyen mennek a libegők, kabinok tavasztól-őszig is, kiszolgálva a túrázókat, kirándulókat, de ez korábban a télihez képest mindenképpen csökkentett üzemmódot jelentett, nemcsak a felvonók működésében, de az egyéb (pl. vendéglátóipari) szolgáltatások terén is. Mára ez gyökeresen megváltozott, nagy élet van a sípályákon nyáron is, ami annak a felismerésnek – és az azt követő fejlesztéseknek – köszönhető, hogy számos sport van, amit a hó nélküli síterepen űzni lehet.
Egyértelműen a downhill bringázás volt az úttörő, komoly pályák épültek (elég csak a magyarok által kedvelt Semmeringet említeni, ahol sí és downhill világversenyeket is rendeznek), de ez még nem jelenthetett általános megoldást, hiszen nem mindenhol volt lehetőség vagy akarat ilyen fejlesztésekre. Ahol volt, azt jó szívvel ajánljuk figyelmetekbe, fel lehet dobni a családi kirándulást egy kis extrém élménnyel, a kezdő pályáknak köszönhetően igazi kockázat nélkül.
A fenti problémák természetesen legalább ugyanolyan mértékben, de inkább még jobban érintik a magyarországi síterepeket is, a hazánkra jellemző hóviszonyok miatt. Nem kérdés, hogy nálunk is szükség van a hómentes alternatívákra. Az sem meglepő, hogy a téli fejlesztésekben élen járó eplényi Síarénában jöttek rá az elsők között arra, hogy a sípálya nyáron is ott van. Azon túl, hogy mindenféle libegős programot kínálnak – és egyúttal meg is ragadnám az alkalmat a felkiáltójelre, hogy egy hazai sípályán a csákányos liftek mellett egy négyüléses és egy kétüléses felvonó is van! –, a négyüléses évek óta kiszolgálja nyáron a downhill bringapályákat is. Eplényt vegyétek nyugodtan szerkesztőségi tippnek, télen-nyáron. Mert nyáron is el lehet tölteni náluk egy napot, a családi bringaútvonalakat teszteltük, kiválóak, mint ahogy a downhill-bringák is.
Ha libegőzésről beszélünk, muszáj megemlíteni, hogy idén ősszel adják át a 7. libegőt hazánkban (miközben 2015-ben még csak 3 volt!), és ezek többsége sípályát szolgál ki. A fejlesztések itt nem állnak meg, egyre több hegyre, sípályára lehet majd ülőfelvonóval vagy éppen kabinossal feljutni. A téli lesikláson túl azonban a lejutási lehetőségek korlátozottak, downhill bringapálya nincs és nem is lehet mindenhol, és egyébként sem állítható, hogy ez mindenki számára jó megoldás. Az ugyanezt a célt szolgáló, de sokkal inkább családbarát járművek nálunk kevésbé terjedtek el, mint pl. nyugati szomszédunknál. A mountaincart és a monsterroller számára nem kell ugyan pályát építeni, de egy viszonylag sima, erdei útra szükség van, ez viszont – földrajzi adottságaink miatt – egyszerűen nem mindig áll rendelkezésre a sípályák közvetlen környezetében. Természetesen, ha itthon szeretnéd kipróbálni ezeket, arra is van tippünk, a mátrafüredi High-Tech Sportok bázisa 7 km-es útvonallal vár, és persze sok egyéb lehetőséggel is.
A Gravity Coaster
Várható volt, hogy előbb-utóbb lesz olyan, aki előáll a megoldással. Egy olyan járművel, amihez nem kell ugratókat és egyéb élményelemeket építeni, mint a downhill-bringázáshoz, és aminek nincs szüksége sima útra, mint a kiskerekű mountaincartnak. Egyszerűen csak leszlalomozol a pályán, mintha síelnél. És tényleg. Teszteltük.
A Gravity Coaster és megalkotója, Jan Karpiel
Azért az nyilván nem véletlen, hogy a fejlesztő a síelés és a bringázás területén egyaránt otthon van. Nem kicsit. Jan Karpiel ugyanis azt követően, hogy lengyel síbajnokként több világversenyen is indult, az Egyesült Államokban szerzett gépészmérnöki diplomát, majd megalapította a Karpiel Design-t, és egyedülálló montikat gyártott. Érdekesség, hogy ezek több televíziós műsorban, filmben, sőt videójátékokban is felbukkantak, de ennél még elképesztőbb az, hogy az általa épített Karpiel Speed Bike-kal amerikai sebességrekordot állított fel Coloradóban, 107,6 mérföld/órával száguldva az aspeni lejtőn, havon! Ha ehhez még hozzávesszük, hogy jelenleg is készülnek Karpiel-vázzal downhill-bringák, akkor még egyértelműbb, hogy ő volt a megfelelő ember a feladatra.
Az eredmény pedig tökéletes, a Gravity Coaster valóban egyesíti a síelés és a bringázás szenvedélyét, új, izgalmas sportágat teremtve. Masszív felépítésének és nagy kerekeinek köszönhetően nyugodtan neki lehet indulni vele a lejtőnek, az pedig, hogy jobbra-balra dőléssel, súlypont áthelyezéssel lehet irányítani, valóban nagyon hasonlóvá teszi az élményt a síeléshez. Annyira, hogy a járgánnyal való ismerkedés során éppen a bringás reflexek elengedése volt a nehezebb, tudatosítani, hogy látom a két kereket magam előtt, illetve a füves lejtőt, de most síelek. 🙂 Már az első méterek is élményszámba mentek, de ahogy sikerült egyre jobban ráérezni a mozgásra, úgy húzta egyre szélesebbre a mosolyomat az adrenalin, aki szokott extrémebb sportágakat űzni, érti, érzi, hogy miről beszélek.
Fontos ugyanakkor, hogy a Gravity Coaster nem veszélyes üzem, rövid eligazítás után bárki nekiindulhat vele a lejtőnek, elég ha ahhoz tartja magát, hogy nem engedi túlságosan felgyorsulni a gépet. Ez alapvetően a széles kanyarokkal érhető el, az üléssel együtt jobbra-balra dőlve, ugyanakkor előre is, ráterhelve az adott lábra… gyorsan megéreztük, hogy nem marketingszöveg a síeléshez hasonlítani. Ha még nem megy a kanyarodás vagy éppen sikerült elszámolni valamit – mert átugrattunk egy vakondtúráson vagy más egyenetlenségen –, akkor sincs vész, a szerkezet hidraulikus tárcsafékekkel szerelt, a vizes füvön is biztonságosan meg tudtuk állítani.
Ránézésre is látszik, menetközben még egyértelműbb, hogy a Gravity Coaster csúcsminőséget képvisel. Az alattunk levő gépekben már – több országban szerzett – nagyon sok km volt, hiszen folyamatosan tesztelik őket a síterepek és más vállalkozások. És a média képviselői is, persze. Ennek ellenére nem nyikorgott, nem zörgött, pedig időnként elég nagy tempóval pattogtunk át kisebb árkokon is, hiszen nem minden látszott a fűben, és hát az ívet sem sikerült mindig tökéletesen felrajzolni.
A Gravity Coaster minden alkotórésze a magas minőséget képviseli
A váz a repülőgépiparban is használt alumíniumötvözetből készül, ebből adódóan kifejezetten könnyű, és ellenálló is, persze. Az ülést a pilóta magasságához (120 és 195 cm között) lehet igazítani, és a felfüggesztése is állítható. A kormányzás kizárólag az ülés döntésével történik, az ülés alatt található bringakormány nem fordul, de nyilván segítségünkre van a súlypont áthelyezésekor. Nem mellékesen a fékkarok is ott vannak a markolatoknál, a klasszikus elrendezésben, azaz külön az első és külön a hátsó fék. Ahogy a bringánál is, itt is ajánlott egyszerre működtetni a kettőt, különösen vizes, csúszos talajon. A fékek hatékonysága egyébként döbbenetes, tényleg.
A Gravity Coaster tökéletes arra, amire kitalálták, nemcsak az ötlet volt nagyszerű, de a kivitelezés is az. Az élmény pedig… tényleg nagyon remélem, hogy lát majd benne valamelyik hazai síterep vagy más outdoor programokat szervező vállalkozás fantáziát, és az itthoni lejtőkön is lehet majd gurulni vele. Nemcsak teszteléskor.
Készül belőle egyébként elekromos változat is (alapesetben fatbike-kerekekkel), ami tovább növeli a felhasználási lehetőségeket.
Örömmel mutattuk be ezt az új sporteszközt, tulajdonképpen új sportágat a Sportágválasztó magazin oldalán, tényleg csak ajánlani tudjuk, hogy ha lehetőségetek nyílik rá, próbáljátok ki. Óriási élmény!
A kezdőképen Jan Karpiel (balra) a Gravity Coasterrel, illetve fia az elektromos változattal. Képek forrása (és további infó): gravitycoaster.com
Az adrenalinfaktor miatt nem volt kérdés, hogy a Gravity Coaster a kamaszok érdeklődésére számíthat – akinek kamasz gyereke van, tudja, hogy ez mekkora dolog. 🙂 Teszteltük, hamarosan olvashatjátok a Sportágválasztó magazin oldalán, a Kamaszkorr blogon.
