•  
  •  
  •  
  •  

A judo (kiejtése: dzsúdó; másik elterjedt magyar nevén cselgáncs) önvédelmi jellegű küzdősport. A gyerekek 10 éves kortól indulhatnak ver­senyen, 2 perces küzdelmi idővel, visszamérkőzéses rendszerben. Csak dobásokat és leszorításokat végezhetnek.

A serdülőktől felfelé fojtástechnikát, a junior korosztálytól pedig karfeszítést is alkalmazhatnak. A juniorok és a felnőttek a judo teljes repertoárját használhatják versenyeken a győzelem érdekében, úgymint dobások, fojtások, karfeszítések. Nekik a versenyidejük már 5 perc, leszorítás esetén 25 másodperc, ami egy ippontechnika esetén befejeződik (ez lehet dobás, karfeszítés vagy fojtás, amit lekopogtak, azaz az ellenfél kopo­gással jelzi, hogy feladja a küzdelmet). A versenyek 8×8 méteres tatamin (versenyszőnyeg) folynak, amit 3-4 méteres védősáv övez. A judoszőnyeg anyaga tömörített műanyag, amit vászonnal húznak be, és általában 1×2 m-es darabokból áll (zöld, kék, piros és sárga színűek lehetnek).

A versenyzők (judokák) judoruhában (gi) versenyeznek, ami kék és fehér színű, az anyaga 100% pamut, a japánban egykor használt történelmi öltözéket tükrözi, így övvel van összekötve. A kezdők övszíne a fehér. Ahogy az ember tudása elmélyül, úgy vizsgázhat a többi színnel jelölt magasabb övfokozatokra, illetve később a judóban eltöltött idő alapján is lehet előrelépni. (Alulról felfelé haladva az övek színe: fehér, citromsárga, narancssárga, zöld, kék, barna és fekete). A mesterek övszíne a fekete, egészen az V. DAN-ig, utána piros-­fehér, és a IX–X. DAN tiszta piros. A színes övvizsgákat I–VI-ig KYU-nak hívják (tanuló fokozat). A mesterfokozat fekete színű.

A judo története

A judo kialakulása az ősi japán ju-jitsuból, más néven ju-jutsuból történt Japánban a 19. században. Szó szerint „lágy művészetet” jelent. Jigoro Kano (1860–1938) alakította ki az ősi japán harcművészetekből, elhagyva az emberre veszélyes technikákat, és benne hagyva a dobás-, a földtechnikákat, ezen belül is a karfeszítéseket és a fojtásokat. Az Európai Judo Szövetség 1951-ben, a világszövetség 1956-ban alakult meg. 1964-ben Tokióban rendezték az első olimpiai versenyt férfiak részére, 1992-től nőknek is folyamatosan megrendezik.

A judo Magyarországon

Magyarországra 1906-ban Gróf Szemere Miklós meghívására Sasaki Kitsiburo jött judót oktatni. 1953-ban rendezték az első országos bajnokságot. 1952-ben a Magyar Birkózó Szövetségen belül megalakult az Országos Cselgáncs Társadalmi Szövetség, majd Magyar Cselgáncs Szövetség néven vált önállóvá 1957-ben a Magyar Judo Szövetség.

A judo Magyarországon is nagyon népszerű, a leigazolt sportolók száma meghaladja a 3500 főt, az iskolákban pedig több mint 10 000 diák cselgáncsozik. A Magyar Judo Szövetség célja, hogy legalább 1000 hazai iskolában legyen tatami (többszáz suliban már van).

A magyar judo sikeresnek számít nemzetközi szinten is, mindhárom színű éremből gyűjtöttek már sportolóink az olimpiákon, világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon egyaránt.

Kinek ajánlott?

Nemtől, kortól függetlenül ajánlott mindenkinek, kiskorúaknak az edzés, tanulás és a küzdeni tudás, időseknek az egészségmegőrzés miatt.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Állóképesség;
  • koordinációs képesség.

Előnyök és hátrányok

A sportág küzdő- és versenyszellemre nevel, és persze önvédelemre is lehetőséget ad. Hátránya, hogy nem űzhető bárhol, mint sok más sport, ráadásul sok tanulás is szükséges hozzá, hogy igazán örömöt okozzon.

Mikortól ajánlott?

A judót 5 éves kortól akár 70 éves korig lehet űzni. Versenysportként 10 éves kortól nagyjából 30 éves korig, bár veteránoknak is rendeznek versenyeket. 

A judót is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Judo Szövetség: judo.hu