Egy japán mondás szerint az, aki rendszeresen edz, és meg tudja magát védeni, másképp él. A karatéka (a karate gyakorlója) a saját testét, lábát, kezét, könyökét stb. csendes, rejtett fegyverekké edzi, amelyek szükség esetén villámgyorsan működnek. Reflexei annyira pontosak, hogy védőfelszerelés nélkül is képes harcolni ellenfelével.
A karate az „üres kéz útját”, átvitt értelemben a fegyvertelen önvédelmet jelenti:
– kara = „üres”,
– te = „kéz”,
– do = „út” vagy „művészet”.
A haladók szintjén a kara = „üres” szó már új jelentésre tesz szert: azt jelenti, hogy üressé, indulatmentessé, nyugodttá tudod tenni magad. Küzdelem közben elmúlik az indulat, a félelem, és normálisan tudod értékelni és elvégezni a rád váró feladatokat. A karate-do „a karate útja”: életforma. Az, aki arra vágyik, hogy elsajátítsa a Kelet filozófiáját, a karate tanulmányozása során képes lesz rá. A do = „az út”, amelyen végig kell menni. Aki túl lassan halad, az lemarad; aki előreszalad, az elfárad; aki letér az útról, az eltéved. A karatét a testmozgás tudományos alapjain dolgozták ki, így a sport a karatékát fizikai és mentális értelemben egyaránt egészséges, jól koordinált személlyé formálja. Fő haszna és iránya az egészséges fizikai, mentális és erkölcsi fejlődés.
A karate története
A buddhista papok keresték az emberi teljesítőképesség határát. Rájöttek, hogy a szellemi teljesítőképességük csak akkor maximális, ha testi erejük, állóképességük is megfelelő. Megfigyelték az állatok mozgását, a madarak szárnypróbálgatásait. Ezek alapján kemény edzésrendszert és önvédelmi technikákat fejlesztettek ki. A karate kezdetben az önvédelem művészete és tudománya volt, olyan emberek számára, akiknek nem volt fegyverük. Az okinawai karatemesterek úgy gondolták, hogy a karate az ő vallásuk meghosszabbítása, egyfajta életforma. Önvédelmi módszerként azonban az idők folyamán egyre kevésbé volt rá szükség, mind inkább fizikai kondicionáló módszerré vált, s a versenyrendszer bevezetésével sporttá alakult (némely nagy mester még mindig jobban szereti a harcművészet megnevezést). A karate olyan népszerű lett, hogy iskolák, egyetemek kezdték tanítani sportoktatásuk részeként. Japánban az első világháborút követően vált népszerűvé a karate. Az elmúlt időszakban az egész világon elterjedt, és világszövetséggel rendelkező sportággá vált. Versenyszerűen több mint kétmillióan űzik, becslések szerint amatőr szinten akár kilencvenmillió ember is gyakorolhatja. 2020-ban a tokiói olimpián is bemutatkozik a sportág.
A karate Magyarországon
A Magyar Karate Szakszövetség 1994-ben alakult meg, napjainkban a regisztrált sportolók száma bőven meghaladja a 10 000-et. A 2020-as olimpiai bemutatkozásig a legrangosabb megmérettetésnek a világjátékok számítanak, ahol szereztünk már aranyérmet. A világ- és Európa-bajnokságokról összesen már több mint 300 aranyérmet hoztunk el!
Kinek ajánlott?
Mindenkinek ajánlott, hiszen a karatét sok mindenért lehet szeretni, legyen az a jó társaság, a szellemiség, az állóképesség vagy éppen az önvédelem elsajátítása.
Milyen képességeket fejleszt?
- Mozgáskoordinációt;
- egyensúlyérzéket;
- hajlékonyságot;
- lazaságot;
- stressztűrést;
- gyors döntéshozatali képességet.
Előnyök és hátrányok
Nem igényel költséges felszereléseket, bárhol űzhető, egy életen át, hiszen nemcsak sport, hanem életforma is.
Mikortól ajánlott?
Már óvodás korban elkezdhető, a versenyszerű pályafutás 30-40 éves korig tarthat, de hobbiként (inkább életformaként) egész életünk során űzhető.
A karatét is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?
Magyar Karate Szövetség: karate.hu
