•  
  •  
  •  
  •  

A rádióamatőr-sport a technikai sportok közé tartozik. Három szakága van: a rádióforgalmi (RF), gyorstávírász (GYT) és a rádiós tájfutó (RTF). A versenyzés, amellett, hogy a rádiózás hobbitevékenység is, szinte kezdettől fogva része a rádióamatőr-tevékenységnek.

Az RF-versenyek célja általában egy adott időtartam alatt a versenykiírásnak megfelelően a lehető legnagyobb pontszámot elérni egy – a sportoló anyagi-technikai lehetőségeinek megfelelően – választott kategóriában. Ez azt jelenti, hogy morzetávíró, távbeszélő vagy digitális üzemmódban forgalmazva a meghatározott információcserével kölcsönösen igazolt rádió-összeköttetéseket kell létre­hozni más rádióamatőr-versenyállomásokkal. Az elért összeköttetések egyenként meghatározott pontot érnek, amelyek összegét a versenykiíró által meghatározott szorzókkal megszorozva kapjuk a végeredményt. Szorzók lehetnek pl. az elért különböző országok, szigetek, földrészek, vagy egy adott ország államai, illetve megyéi stb. A versenyek végeztével egységes jegyzőkönyvek beküldésével és keresztellenőrzésével alakul ki a versenyen győztes állomások rangsora.

GYT-versenyeken morzejelek vétele-adása, valamint gyakorlati versenyszámok képezik a versengés alapját. adott idő alatt (álatlában egy perc) kell minél nagyobb sebességet elérni a karakterek vételében, illetev adásában. Ezen kívül számítógépes versenyprogramáltal imitált forgalmazási feladatokat is meg kell oldani időre. Az egyik esetben gyorsuló sebesség mellet leadott hívójeleket kell minnél kevesebb hibával venni és visszagépelni, a másik estebn pedig rádióforgalmi versenyt imitáló körülmények között kell összeköttetéseket létesíteni.

Az RTF-versenyek a tájfutóversenyzéshez hasonlóan változatos aterepen zajlanak. A cél a terepen elrejtett rádióadók megtalálása minélrövidebb idő alatt, vevőkészülékkel és térképpel.

A rádióamatőr-sport története

A kezdet kezdetén, amikor még csak morzejelek segítségével lehetett kommunikálni, az jelentette a kihívást, hogy ki tud nagyobb sebességet elérni ezek vételében, adásában. Eleinte csak vételmegfigyelő-versenyeket rendeztek, később már a kapcsolatteremtésre is rátértek. Párhuzamosan kialakultak az eredményeket bizonyító, az ellenőrzést is szolgáló jegyzőkönyvek elkészítéséhez szükséges szabványok. Az 1950-es évek végén, a 1960-as évek elején, amikor a technikai fejlődés már lehetővé tette viszonylag kisméretű, hordozható iránymérő vevőkészülékek építését, kezdetét vette a terepen való iránymérés, amelyből később a mai rádiós tájfutás alakult ki. A gyorstávírászsportot az 50-es évek végétől jegyzik.

Kezdetben csak nemzeti bajnokságokat szerveztek, majd a 70-es évektől kezdődően már nemzetközi kupaversenyeket is. Ezek közül a legrangosabb a Duna-kupa volt. Az első Európa-bajnokság csak 1983-ban került megrendezésre, majd az első VB 1985-ben, Magyarországon. Jelenleg minden második évben felváltva rendeznek EB-t, illetve VB-t. Ma már valamennyi ország rádióamatőr-szervezete rendez versenyeket. Mindhárom szakágban megrendezésre kerülnek világ- és Európa-bajnokságok. Az elért helyezések adják a sportminősítések alapját.

A rádióamatőr-sport Magyarországon

A Magyar Rádióamatőr Szövetség elődszervezete 1928-ban alakult meg. Napjainkban 50 tagegyesülete van, összesen mintegy 1000 fős regisztrált tagsággal, az ország minden részéről. A legnépszerűbb (és legnépesebb) az RF-szakág, de az RTF-, illetve a GYT-szakágban is sokan versenyeznek a hazai bajnokságban, illetve kupaversenyeken. A legjobbak pedig a válogatottban képviselik a magyar színeket, eddig több mint 25 világbajnoki- és több mint 20 Európa-bajnoki címet elnyerve Magyarországnak.

Kinek ajánlott?

A rádióamatőr-sportot nemtől és kortól függetlenül bárki űzheti. Sok, máshol is hasznosítható elméleti tudást követel, fizikai megterhelést csak az RTF-szakág jelent. Annak ajánlott, aki szereti a technikai sportokat, hajlandó tanulni, és megvan benne a felfedezés iránti vágy.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Koncentrációs készség;
  • többirányú figyelem;
  • memória;
  • gyors döntéshozatal.

Előnyök és hátrányok

Évszaktól függetlenül biztosít értelmes elfoglaltságot. A három szakág közül kiválaszthatjuk a nekünk megfelelőt. Fontos, hogy fogyatékkal élőknek is esélyt ad arra, hogy nyitni tudjanak a világra.

Mikortól ajánlott?

8-10 éves korban már el lehet kezdeni, felső határa pedig még a versenyszerű pályafutásnak sem nagyon van.

A rádióamatőr-sportot is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Rádióamatőr Szövetség: mrasz.hu