A sakkot két játékos játssza egymás ellen, a négyzet alakú, nyolc sorra és nyolc oszlopra felosztott sakktáblán, 16 világos, illetve 16 sötét bábuval. Mindkét félnek egy-egy királya, vezére, két-két bástyája, futója és huszárja, valamint 8-8 gyalogja van. A bábuk menetmódja szabályban rögzített.
A játékosok felváltva lépnek, és igyekeznek a másik félnek mattot adni (azaz elérni, hogy az ellenfél királya ne tudjon kilépni bábuik fenyegetéséből, vagyis bárhova lépne, sakkban legyen), vagy – a másik játékos több bábuját leütve – döntő előnyt szerezzenek, s ezzel feladásra kényszerítsék az ellenfelüket. A játszma döntetlenre is végződhet, ha a két játékos ebben megállapodik, ha elméleti döntetlen állás alakul ki (azaz egyik játékos sem rendelkezik annyi bábuval, hogy mattot tudjon adni), vagy ha patt jön létre – vagyis valamelyik fél csak a királlyal léphetne, de sehova nem tud lépni sakk miatt (viszont a mezőn, ahol áll, nincs sakkban).
A sakkjátszmát megnyitásra, középjátékra és végjátékra oszthatjuk. Az, hogy a játszma hogyan alakul, illetve melyik fél javára dől el, a megfelelően alkalmazott stratégia és taktika dönti el (és persze a játékelmélet minél alaposabb ismerete). Egy adott pillanatban az állást, azaz a későbbi győzelmi esélyeket, a bábuk értéke és pozíciója, a király biztonsága és védhetősége mutatja. A versenyeken sakkórát használnak, meghatározva a rendelkezésre álló gondolkodási időt a játszmák folyamán.
A sakk története
A sakk nagy valószínűséggel Indiából származik, de pontos eredete nem ismert, hiszen több mint ezer éves írásos emlékek már, mint létező játékról számoltak be róla. A szabályok változtak évezredes történelme során, de a ma ismert szabályrendszer is évszázados múltra tekint vissza. Az első nemzetközi sakkversenyt 1851-ben, Londonban rendezték meg, a sakkozás első hivatalos világbajnoki döntőre 1886-ban került sor. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 1924-ben alakult meg, az első sakkolimpa 1927-ben volt, Londonban.
A sakk Magyarországon
Az első magyar sakk-könyv 1758-ban, Budán jelent meg, „Sach, vagy királyos játéknak szabott rendtartásai” címmel. Az első sakk-klubot, a Pesti Sakk-kört 1839-ben alapították, a Magyar Sakk Szövetséget pedig 1921-ben.
Eredményes nemzetnek számítunk, mind női mind férfi csapatban szereztünk már több aranyérmet a sakkolimpiákon. Ezüstöt és bronzot is, de azokból világ- és Európa-bajnokságokon is gyűjtöttünk. Egyéniben egy női világbajnoki címünk van (1996), de többször voltunk a döntőben vagy annak közelében.
Kinek ajánlott?
Mindenkinek, aki örömét leli benne. A játék tagadhatatlan pedagógiai haszna, hogy megtanít dönteni, hiszen minden lépésünk egy visszafordíthatatlan döntés, ami után vagy élvezzük a sikert, vagy tanulunk a hibánkból.
Milyen képességeket fejleszt?
- Koncentrálóképességet;
- szellemi képességeket;
- memóriát.
Előnyök és hátrányok
A sakk előnye a szellemi képességek és a memória fejlesztésén túl, hogy megtanít dönteni. Varázslatos játék, ami egész életeden át elkísér. Hátránya a sok ülés, érdemes valamilyen fizikai sportot is űzni mellette.
Mikortól ajánlott?
Ismerkedni a sakkal már óvodás korban is lehet, elkezdeni igazából iskolás korban érdemes. 8 éveseknek már világbajnokságot is rendeznek! A világ mostani élmezőnye – kevés kivételtől eltekintve – huszonéves, nagyjából tíz évet fiatalodott az elmúlt fél évszázad alatt, az informatikának köszönhetően. Mind versenyszerűen, mind hobbiként idős korig űzhető.
A sakkot is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?
Magyar Sakk Szövetség: chess.hu
