Akcióból nem lesz hiány a hétvégi Vizesgálán: a nyolc színre lépő sportág között megtalálható a sárkányhajózás is, aminek ezúttal egy harciasabb változatát láthatja a közönség. Művészekből, élsportolókból és ötpróbázókból verbuválódott csapatok feszülnek egymásnak, hogy kiderüljön, ki az erősebb. De addig is elárulunk pár érdekességet a sárkányhajózásról.
Ma már egyre több sárkányhajót látni nyaranta a Dunán is. El sem lehet őket téveszteni, mert messzire elviszi a víz a dobolás hangját, ami a sportág elmaradhatatlan kelléke. Magyarországon 1998-ban tűnt fel az első sárkányhajó, és még abban az évben megalakult a hazai szövetség is.
A sárkányhajó maga egy hatalmas kenura hasonlít (12,5 m), elöl díszesre festett sárkányfejjel, hátul pedig sárkányfarokkal. Kell is a hely, mert a hajóban egyszerre 18–20 ember lapátol a dobos által diktált ütemre, egy kormányos irányításával.
A sportág kínai eredetű, és a Távol-Keleten még ma is messze túlmutat a sporton: legtöbbször óriási hagyományőrző ünnepség és felvonulás kíséri. A sárkányhajózás kialakulásához egy 2000 éves legenda kötődik. Eszerint egy közkedvelt kínai költőt és államférfit hamis vádakkal illettek, és jogtalanul száműztek, ő pedig tiltakozása jeléül hősiesen egy folyóba vetette magát. A halászok minden erejükkel megpróbálták felkutatni a vízben a holttestét: doboltak és lapátokkal csapkodták a vizet, hogy elriasszák a halakat, akik a tetemre pályáztak. Kínában azóta is minden évben megrendezik a sárkányhajóünnepet a hős tiszteletére.
Ha igazi vízi látványosságra vágysz, akkor ne hagyd ki a sárkányhajósok show-ját most vasárnap! Jegyek még korlátozott számban kaphatók a Vizesgála weboldalán.
