Aki sportol, motorikusan nézve általában 10 évvel fiatalabb annál, aki csak keveset vagy ritkán. Ezt mutatják a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) aktuális eredményei, amelyet a „Vegyél részt az Egészségedben! elnevezésű, sporttudósokkal együttműködve végzett hosszú távú kutatás hozott.
A felmérés 1992-ben kezdődött, és többek között az aktív és nem aktív, közepes életkorú felnőtt lakosság körében zajlott. A kutatók több száz embert vizsgáltak, 25 éven keresztül.
Klaus Bös professzor, aki a kutatást Alexander Wollal koordinálta, így foglalta össze az eredményeket: „adatainkból az tűnik ki, hogy az 50 éves aktív ember olyan fitt, mint a 40 éves nem aktív.”
Az adatok alapján megállapítható, hogy az előrehaladott életkorral a cippzár növekszik, de akik rendszeresen sportolnak, azokat ez ritkábban érinti. Példának okáért elmondható, hogy egy inkább inaktív ember – ez alatt a tudósok olyan valakit értenek, aki kevesebb, mint 2,5 órát mozog hetente – négyszer magasabb rizikófaktorral rendelkezik például a cukorbetegségre.
A tanulmányban 1992-től, Karlsruhe környékén, a 35 és 80 év közötti korosztályt vizsgálták. Induláskor 500 résztvevője volt, fele-fele arányban férfi, illetve nő.
Miért lesznek néhányan betegek, míg mások nem?
A tanulmány elején orvos vizsgált meg minden résztvevőt. Lemérték a testméreteket, vérvizsgálati eredményeket értékeltek, testzsír-százalék elemzést végeztek (BIA), és a szívet is megvizsgálták EKG-val. Orvosok vizsgálták az erőt, a gyorsaságot, kitartást és a vizsgált személyek koordinációs képességét, emellett a kognitív készségeket, mint pl. reakciógyorsaság és kéz-szem-koordináció. A résztvevőket életvitelükről is kikérdezték. Néhány évente a vizsgálatokat megismételték.
A kutatással arra a kérdésre keresték a választ, hogy az aktív életmód, a fitness és az egészség hogyan változott meg a vizsgált személyeknél az évek előrehaladtával. Miért lesznek néhányan betegek, míg mások hasonló életkörülmények között egészségesek maradnak, ez volt az első számú kérdés. Egy másik arra vonatkozott, hogy a sportos aktivitás milyen közvetlen, illetve közvetett hatással lehet többek között a fittségre.
Aktív, de nem eléggé
Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált személyek fizikai aktivitása az évek alatt növekedett. Néhol a felénél elérte a WHO aktuális mozgási ajánlását is, ami 2,5 óra hetente.
A résztvevők fittsége azonban az évek folyamán inkább csökkent, írják a kutatók. A teljesítményvesztés az 50. életkortól gyorsult fel. Az is kiderült, hogy a rendszeresen mozgók és az inaktívak közti teljesítménykülönbség a növekvő életkorral még nagyobb lesz.
A vizsgálat számításba vette a legfontosabb rizikófaktorokat is, amelyek a „modern civilizációs betegségekért” felelősek: helytelen táplálkozás, dohányzás, stressz, alkohol. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a metabolikus szindróma felbukkanása – azaz az együttes megjelenése a túlsúlynak, magas vérnyomásnak, magas vérzsír-százaléknak és a diabetes mellitusnak – akár elkerülhetőek lennének, ha az emberek sportolnának. Az lenne a legfontosabb, ha az ember aktívan élne – megfelelő mozgással és egészséges táplálkozással.
Forrás: Zeit Online
Az eredeti cikk, németül: zeit.de
Fordította: Góczán Bettina
