Márton Dávid 13 éves gimnazista, Pilisjászfalun él a családjával. Felsorolni is öröm eddigi eredményeit és helyezéseit. EIAC 2018-IFAA Terem Európa Bajnokság, Európa-bajnoki bronzérem, 2018. 02. 15–18. – Fiú, gyermek olimpiai kategória. Felsőörs IFAA Országos bajnokság, II. hely, 2018. január 27-én.
Soroljuk tovább. Tavalyi eredmények. Pályaíjász Országos Bajnokság, I. hely – új országos cím, 2017. szeptember 2-án, Tápiószentmártonban. U-14 Egyéni Pályaíjász Bajnokság, I. hely (GP3 Pályaíjász verseny GP Bajnoki cím). 3 fordulós bajnokság volt, mindhárom fordulóban az I. hely megszerzése után, illetve az I. osztályú minősítést elérve jár a GP bajnoki cím). Suli Íjász Bajnokság TFG Kategória, I. hely, 2017. júliusában, illetve a bajnoki cím megvédése (2016). Diákolimpia Kvalifikációs Íjászat, új egyéni csúcs I. hely. 2016-2017 IFAA I. hely, országos bajnoki cím TFG kategóriában 2017. World Archery Országos Bajnokság, I. hely, bajnoki cím TFG kategóriában.
A 13 éves Márton Dávid (Pilisi Királyi Íjászok) Európa-bajnoki bronzérmes.
A dobogóhoz vezető útról és a sportágválasztásról beszélgettünk vele és szüleivel.
– Dávid, melyik címedre vagy a legbüszkébb?
– Mindegyik helyezésemre nagyon büszke vagyok, hiszen máshogyan kell felkészülni az egyes megmérettetésekre. Mindegyik verseny más. Ami nagyon nehéz volt számomra, az az U-14 bajnokságokon a kiesős és szétlövős fordulók. Ott hiába nyered meg a standard 2 fordulót magas pontszámmal, ha a kiesős fordulóban 1-1 vessző miatt elveszíted az egészet. Ez pszichésen nagyon nagy teher abban a pillanatban. De sikerült feljutnom a dobogóra. Ezenkívül még nagyon büszke vagyok a diákolimpiás kupáimra és érmeimre (2016-ban és 2017-ben is bajnok lehettem), hiszen ez a verseny igazán a gyerekek megmérettetése. Nagyon sokan indulnak, és nagyon jó hangulatúak ezek a versenyek.
Dávidot könnyű felismerni sárga felsőjéről az Európa-bajnokságon is.
– A mostani bronzéremtől térjünk vissza a kezdetekhez. Hogy kerültél az íjászat közelébe és a Pilisi Királyi Íjászok Egyesületébe?
– Úszással kezdetem a sportéletemet, de a vízben mindig nagyon fáztam. Így szüleimmel átbeszélve a dolgot, másik sportot kezdtünk keresni a közelben. Egyik nap anya felvetette, hogy mi lenne, ha kipróbálnám az íjászatot. Az ráadásul van nálunk Pilisjászfalun, a Pilisi Királyi Íjászok Egyesülete szervezésében. Lementem egy edzésre – akkor voltam 8 éves. Az első pillanatban már nagyon tetszett, és mind a mai napig nagyon szeretem.
– Emlékszel rá, milyen íjat fogtál először a kezedbe?
– Egy gyakorló piros Póni íj volt, egy műgyantás gyermekíj.
– Amatőrként nekünk is van pár íjunk otthon. Neked, a profi íjásznak otthon milyen íjaid vannak?
– A mostani a harmadik íjam. Ugye, az első a már említett gyakorló Póni volt. Aztán egy 27#-os Hadúr Hun laminált íjat vettünk. Nagyon szeretem ezt az íjat, mert a sikereim nagy részét ezzel értem el. 2017. szeptember 2-án, az Országos Pályaíjász OB után feltettem a polcra, és váltottam az olimpiai kategóriára egy Hoyt formula olimpiai íjjal.
Dávid többször állt már a dobogó legfelső fokán, de a kiváló eredményekben sok munka van.
– A kiváló eredményekben sok munka van. Mesélj az edzésekről is! Hány edzésed van egy héten?
– Heti négy alkalommal járok általában edzésre. Ez alkalmanként 2 óra (azaz heti 8 óra az edzés összesen), de versenyek előtt van, amikor az edzések után vagy két edzésnap között is lövök vagy erősítek.
– És az edzők? Milyen tapasztalataid vannak az íjászedzőkkel? Kivel milyen együtt dolgozni?
– A jelenlegi edzőm Keveházi Zoltán, „Keve”. Nagyon szeretek vele dolgozni, úgy érzem egyre jobban meg tudunk mindent beszélni. Ő is elfogadja az én véleményemet. De edzőm a családom is. Apa nagyon sokat tesz azért, hogy a versenyeken a lehető legjobbat hozzam ki magamból. Szeretném még Péller József nevét is megemlíteni, aki az Eleven Íjászcenterben segít időnként engem, amióta áttértem az olimpiai kategóriára. Kijavítja a mozgásomat, finomhangolja az íjamat és nagyszerű szaktanácsokkal lát el.
– A versenysportban való fejlődés sok időt is igényel. Hogy tudod összeegyeztetni az edzéseket, a tanulást a Schiller Gimnázium 7. osztályában és a családi programokat?
– Nagyon nehéz, nincs megállás. Csak azt veszem észre, hogy megint reggel van és fel kell kelni. Délután hazaérek a suliból, eszek valamit és rögtön nekiállok tanulni. Majd edzés, és mire hazaérek már 20.15 van. Gyors fürdés, aztán irány az ágy. Néha nincs kedvem sehová menni, mert nagyon keveset tudok otthon lenni. De ha jön a jó idő, akkor nagyon szeretek a kertben lenni. Kedvencem a kertészkedés és a ház körüli férfimunka.
– Az úszáson kívül még kipróbáltál azért más sportágat is?
– Igen, a judót és a mountain bike-ot, de most az íjászatra koncentrálok. A családdal bringatúrákat szoktunk tenni.
– Sportol még valaki versenyszerűen nálatok?
– Versenyszerűen nem. De Ádám, az öcsém az óvodában csinálja a Bozsik-programot és a Kosárpalántát. Eljár úszni, és néha íjászkodik is velem. Anya (Móni) fut, de sajnos mostanában kevesebb ideje van rá. Rendszeresen jár spinning edzésre. Apa (Pisti) is futott régen és kerékpározott is. Jelenleg heti 1-2 alkalommal jár úszni.
– Móni és Pisti, hogy tudjátok összeegyeztetni a sok versenyt a munkátokkal, a családi programokkal?
– Nekünk ez a családi program, ha verseny van. Nagyon szeretünk együtt is elmenni a versenyekre. Ha nincs verseny, akkor természetesen más családi programok vannak betervezve. Persze naptárból élünk, mint sok más sportoló gyerek családja. Néha azonban kizárólag csak otthon szeretünk maradni.
– Hogy jutott, hogy jut el Dávid az edzésekre?
– Felváltva visszük autóval. Nyáron, ha nincs sötét, akkor egyedül is elmegy gyalog, de aztán megyünk érte.
– Milyen terheket rótt/ró a versenysport rátok, szülőkre?
– Elsősorban anyagi terheket, hiszen mindent mi finanszírozunk: edzésdíj, ruházat, eszköz, utazás, nevezési díj stb. Ezen felül óriási a szervezési feladat: utánajárás, versenykiírások figyelése, nevezés, egyebek. Erre természetesen Dávid eredményeit figyelembe véve, szeretnénk szponzorokat találni (a pilisjászfalusi önkormányzat támogat is minket, köszönet érte itt is). A jövőben szeretnénk nemzetközi megmérettetéseken is részt venni. A lelki részéről nem is beszélve, hisz bármennyire is szívesen csinálja Dávid az íjászatot, mint minden gyermeknek, neki is vannak holtpontjai. Nemcsak otthon, hanem a versenyeken is. Na, pont akkor kell nekünk mindig a helyes utat mutatni, és segíteni neki.
– Dávid, miért ajánlanád az íjászatot a gyerekeknek? Mit szeretsz benne a legjobban?
– Azért, mert nagyon jól kikapcsol, jó a társaság, és megtanít a pontosságra, illetve önfegyelemre. Mit szeretek benne a legjobban? Lőni!
Az íjászat pontosságra és önfegyelemre tanít. Ugyanakkor jó kikapcsolódás is.
– Egy utolsó kérdést még feltennék, mielőtt indulsz a mai edzésre. Milyen céljaid, terveid vannak a 2018-as évben?
– A 2018-as évben kevesebb versenyen indulok, mivel január óta van kezemben az új íjam. Ráadásul serdülő kategóriába léptem, ahol egyelőre nálam sokkal tapasztaltabb és nagyobb ellenfelek vannak. A mozgástechnikámat is kell még javítani. De márciusban részt veszek a World Archery Országos Bajnokságon és a 2018-as Diákolimpián is megmérettetem magamat. Természetesen most is szeretnék a dobogó valamelyik fokára felkerülni, és ebben a kategóriában is bajnokságokat nyerni.
– Sok sikert kívánunk hozzá!
