Nem sok olyan erős nőt ismerek, mint Reubl Tünde. Kétszer csinálta végig férjével, a volt bokszklasszissal, Balzsay Károllyal a rák elleni harcot, és mindvégig intézte, fuvarozta, nevelte a gyerekeket, egyiküknek az edzője is volt. A nehéz időkben elmondhatatlanul sokat vállalt, de „békeidőkben” is durva, amit csinál. Ő azonban úgy érzi, megéri a sok áldozat.
A minap beszélgettünk valamiről, és csak úgy mellékesen megjegyezted, hogy mindjárt mentek aludni, mert 3.50-kor kelsz. Ezt mégis hogyan?
– Szerencsére egy héten csak egyszer kelek 3.50-kor, olyankor a kisebbik lányunkat, Jázmint viszem úszni 5.50-re, a többi napon elég 4.20-kor kelnem, ilyenkor a nagyobbik lányunkat, Hannát viszem gyógytornára és utána megyünk a tornaedzésre, merthogy ugye én vagyok az edzője.
Meg lehet szokni a koránkelést?
– Nem esik jól, úgy lehet hosszútávon kibírni, ha időben lefekszik az ember. Ami persze nem könnyű, mert általában este 8-9 körül érünk haza, gyakran még marad házifeladat, de szigorúan tartjuk magunkat ahhoz, hogy tízkor takarodó van. A leckét meg majd megírjuk máskor.
Napi hat óra edzés
Mennyit edzenek a lányok és milyen elosztásban?
– Hanna szertornázik, és ahogy mondtam, én vagyok az egyik edzője. Ő reggel 7.30-kor kezd velem, 10-ig tart a délelőtti edzés, utána iskola, sajnos reggel épp a legfontosabb tantárgyakról marad le, ezért sokat kell pótolni, este pedig van egy újabb négyórás edzése. Jázmin öttusázik, de egyelőre csak úsznak, futnak és lőnek, a vívás és a lovaglás majd később jön. Neki általában napi három edzése van, időben kevesebb, mint Hannáé, viszont nagyon-nagyon intenzív. Nem is igen tudnának tovább fennmaradni este.
Mikor pótolnak? Mikor pihennek?
– Szombaton is van edzés délelőtt, délután és vasárnap van az iskolai pótlás, meg a kutyaiskola, és ide kell beszorítani a pihenést is. Mondjuk, ehhez kell az iskola, a Gloriett Általános és Sportiskola rugalmassága, amit ezúton is köszönünk.
Maguk választottak sportágat a gyerekek
Bírják a lányok a strapát?
– Nézd, nem csinálná egyikük sem, ha nem szeretné. Hannát csak azért vittük le tornázni, hogy a mozgáskoordinációja jó legyen, de beleszeretett a sportágba. Ő döntött. Jázmin is lejött, de unalmasnak találta, ezért elment faltól falig úszni, az nem unalmas neki. Az úszóedzője révén kezdett aztán el öttusázni, imádja az edzőjét, Gyöngyi nénit, amit ő mond, az szent.
Az, hogy te vagy Hanna edzője, megnehezíti vagy megkönnyíti a helyzetet?
– Is-is. Mostanában sokat sérült, teljesen banális sérüléseket szed össze, azt például rossz látni, ahogy szenved, ahogy újra és újra felépíti magát, majd megint jön valami. Nehéz nézni azt is, hogy öli magát, ha valami nem sikerül. A szerepeket már külön tudjuk választani, rendkívül érett, okos gyerek. Viszont a jó részét is el kell mondanom, csodálatos élményeket élünk meg közösen, nagyon érezzük egymást, annyira tüneményes, ahogy egy jól sikerült mozdulatsor után keres a tekintetével és csillog a szeme. Na, ezeket a pillanatokat nem adnám oda semmiért.
Telefonról tanulnak verseket a kocsiban
Az iskola jól megy nekik?
– Igen, nincs okunk a panaszra, itt is kihasználunk minden időt és lehetőséget, például, ha verset kell tanulni, felveszem telefonra és a kocsiban megtanulják, amíg megyünk egyik edzésről a másikra vagy hazafelé.
Ez a hihetetlen tempó és ez a sok áldozathozatal megéri? Hogy érzed, ha mondjuk nem lesznek kiemelkedően sikeres versenyzők, akkor is adott nekik annyit emberileg, jellemfejlődés szempontjából, hogy kár lett volna kihagyni ezeket a kemény éveket?
– Egyértelműen igen. A férjem, Karesz is azért tudta kétszer is legyőzni a betegséget, mert a sport megedzette. A lányaink ugyanolyan kemények lesznek, mint ő, megtanulják, hogy a sikert csak munkával lehet elérni, és hogy kitartónak kell lenni, mert az a sportban és az életben is eredményre vezet. Úgyhogy hiába nehéz a mindennapokban tartani az iramot, teljes hittel vallom, hogy minden perce megéri.
