Huszonegy ember vesztette életét, amikor váratlanul nagyon hideg időjárás csapott le egy ultramaraton résztvevőire Kínában. A rendkívüli esetről Csanyával (Csányi Lászlóval), a Tereputás.hu alapítójával, számos terepfutóverseny szervezőjével beszélgettünk, aki maga is elkötelezett futó.
– Még csak hasonló esetről sem tudunk, mi terepfutók – kezdte Csanya. – Egyedül az Ultra Fiord 141K futóversenyen Patagóniában volt egy haláleset hasonló viharos időjárás miatt és egy román lány is meghalt pár éve, miután egy esés következtében beütötte a fejét egy sziklába, de ilyen tömeges tragédia még soha nem történt ultafutóversenyen.
Otthon, a fotelben ülve mindenki könnyen mond ítéletet
Természetesen mindenki a felelősöket keresi egy ilyen léptékű tragédia után, amely tényleg döbbenetes. A 170 futóból 21 meghalt, az elhunytak között van Liang Jing kínai top ultafutó is, a mezőny első hat helyén futó versenyzőből öt veszítette életét. Az első jelentések szerint kihűlés okozta az áldozatok halálát, de később kiderült, hogy sokakat letaszított a szél a hegyről és ezekbe a sérülésekbe haltak bele, nem a hidegbe.
„Nagyon szívesen meghallgatnám a szervezőket, mielőtt véleményt mondok – folytatta Csanya. – Már csak azért is, mert sajnos egyre jellemzőbb, hogy otthon, a fotelben ülve mindenki könnyen mond ítéletet komoly ismeret nélkül. Én azért ennél továbbmennék, és nem csak azért, mert rengeteg versenyt rendeztem már. Hanem azért is, mert minden ilyen ügy nagyon összetett.”
Csanya elmondta, hogy a nagy terepfutóversenyeken nagyon komoly előírás van arra vonatkozóan, hogy egy futónak mit kell magával vinnie egy verseny során. Meleg ruházat, elemlámpa, feltöltve, mobiltelefon, szintén feltöltve, töltővel, ha több országon át megy a verseny, roaming lehetőséggel. Megfelelő ruházat eső és hideg ellen, vízálló kesztyű, elegendő folyadék és meghatározott kalóriaszámú élelem. És még folytathatnám a sort, Csanya átküldte több verseny szabályrendszerét, nem túlzás azt állítani, hogy ha most Kínában a mezőny tagjainál csak a fele cucc meglett volna, mint amit más versenyeken előírnak, sokkal többen maradnak életben.
Nálunk 2010 óta van kötelező felszerelés előírva
„Ezt a következetességet azonban csak azok merik bevállalni, akiknek már van presztízsük, akiknek a munkája és a neve már jelent annyit, hogy bármilyen szigorú előírásokat hoznak, akkor is gyorsan betelnek a versenyeik – magyarázta Csanya. – Nálunk 2010 óta van kötelező felszerelés előírva, akkor vettük át Korányi Balázstól a Terep100-as megrendezését, és bizony belefutottunk egy akkora esőzésbe, hogy a Bükkös-patak áradása miatt meg kellett változtatni az útvonalat. 2013-ban a Vértesben volt egy verseny, pont akkor, amikor volt az a hatalmas havazás, nos, akkor sok versenyző adta fel és ment le az autóútra vagy tért be egy falusi kocsmába és kért telefont idegenektől, hogy szóljon nekünk, több tucatnyi embert szedtünk így össze kocsival, azóta a telefon nálunk is a kötelező felszerelés része. De most gondoljunk bele, sokan még a wc-re is telefonnal mennek, erre van egy futóverseny az erdőben, ahol azért vannak veszélyek – eltévedés, besötétedés – és harcolnunk kell, hogy vigyenek telefont. És itt rá is fordultunk arra a témára, amit nem lehet kikerülni. Nekünk is az a tapasztalatunk, hogy a versenyzőkkel gyakran úgy kell harcolni, mint a gyerekekkel. Nem érzik a veszélyt, csak azért, hogy minél kevesebb súlyt kelljen cipelniük, a minimális holmit sem viszik magukkal. Ezért mi rövidre zártuk a témát. Meghatároztuk a kötelező felszerelést és azt, a rajt előtt, ellenőrizzük.”
Ez az eset más megvilágításba helyezi a versenyszervezést
Ám Csanyáéknak így is minden versenyük hamar betelik. A kisebb versenyek szervezői azonban megengedőbbek. Amit az ő részükről meg lehet érteni. Azért, hogy beteljen a nevezés, nincsenek olyan szigorú előírások, megengedőbbek. Csakhogy az első ilyen esetnél, és legyünk őszinték, az időjárás most olyan, amire nem lehet felkészülni, megtörténik a baj. Ha a mezőny felét kocsival kell a célba szállítani, azt csak egy logisztikai probléma. Ha huszonegy ember meghal, az felfoghatatlan tragédia. Ezen kell elgondolkoznia mindenkinek, versenyszervezőnek és terepfutónak egyaránt.
„Minket már nem érdekel a futók véleménye, ha a kötelező felszerelésről van szó, de engem is az idő tanított meg erre. A mostani eset szerintem sokak számára más megvilágításba helyezi a versenyszervezést és a természetben való futást, még akkor is, ha alapvetően nem veszélyes, de a veszély lehetősége benne van.”
Csanya reméli, hogy mindenki tanul ebből a szörnyű tragédiából, bár ez az áldozatokat már nem hozza vissza.
Fotók: irunfar.com
Szöveg: Meru Sportcare
