•  
  •  
  •  
  •  

A világ egyik legkedveltebb és legismertebb szellemi játékát francia kártyával (52 lapos, joker nélkül) játsszák, sokan versenyszerűen. A bridge elnevezés, ellentétben a közhiedelemmel (híd), vélhetőleg az orosz birics szóból származik (jelentése: hírnök, kisbíró).

Egy menet három szakaszból áll.

1. Az asztalnál ülő négy játékos (az egymással szemben ülők párt alkotva küzdenek egymás ellen) a versenyeken előre, számítógéppel véletlenszerűen leosztott, tokokban elhelyezett 13-13 lapot vesznek a kezükbe. Licitálás során adut – vagy adu nélküli játékot – választanak, és a 13 lehetséges ütésből legalább 7 elvitelére vállalkoznak. Érdekesség a licitben, hogy a partnerrel együtt vállalunk ütéseket és választunk aduszínt, pedig nem ismerjük a lapjait, arra csak a vállalásaiból tudunk következtetni.

2. A licit lezárulása után a nyertes vonal – égtájakkal jelölik az asztalnál ülő játékosokat, az N–S (észak–dél) vonal küzd az E–W (kelet–nyugat) ellen – meghatározott játékosa, a Felvevő egyedül rendelkezik most már a partnere lapjával is. Az indítókijátszás után a Felvevő partnere, az Asztal leteríti a lapját úgy, hogy mindenki láthassa. Az Ellenjátékos pár megpróbálja megakadályozni, hogy a Felvevő teljesítse a licit során vállalt felvételt (ütéseket).

3. A parti végén az eredményt átszámítják pontokra. A pontrendszer úgy lett kialakítva, hogy ösztönzően hasson a minél több ütés elvállalására, megszerzésére. A pontozás alapját az úgynevezett ütésérték-pontok képezik, amelyeket a vállalt és teljesített ütésekért kapunk.

A bridzs története

A bridzs a whist nevű kártyajátékból alakult ki a 20. század elején. A bridge elnevezés, ellentétben a közhiedelemmel (híd), vélhetőleg az orosz birics szóból származik (jelentése: hírnök, kisbíró). A whist története egészen a 17. századig nyúlik vissza, ekkoriban Angliában már játszották, noha vélhetőleg Oroszországból származik. Az első whist-könyv 1742-ben jelent meg, az első versenyt pedig 1857-ben tartották Londonban. Ekkoriban már világszerte elterjedt a játék. 1925-ben Harold S. Vanderbilt amerikai multimilliomos kidolgozta az úgynevezett „kontrakt bridge” szabályait, amely az akkoriban már közismert bridzsen alapult. A játéknak ez a verziója gyorsan elterjedt világszerte, és hamarosan teljesen egyeduralkodóvá vált. 1929-ben jelent meg az első bridzsújság, a Bridge World. Megalakul a bridzs európai (EBL) és világszervezete (WBF). Kétévente kerül megrendezésre EB és VB (kvalifikációs), valamint négyévente olimpia (világverseny). Bár 1999-ben a NOB olimpiai sportnak minősítette, és 2002-ben bemutató játékot rendeztek a téli olimpián, Salt Lake Cityben, még mindig nem teljes jogú tag a sportág.

A bridzs Magyarországon

A Magyar Bridzs Szövetség 1989-ben vette át a szervezési feladatokat, közel 50 éves múltra visszatekintő elődeitől. Európa-bajnokságokon álltak már sportolóink a dobogón, annak legfelső fokán is.

Kinek ajánlott?

Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek, aki szereti a szellemi kihívásokat. Érdekesség, hogy Hollandiában és Lengyelországban iskolai tantárgy a bridzs.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Helyzetfelismerő képességet;
  • taktikai érzéket;
  • stratégiai tudást;
  • információ-rendszerezés képességét.

Előnyök és hátrányok

Kétségtelen előnye a bridzsnek a szellem frissen tartása, ami hozzájárul elménk karbantartásához. Hátránya, hogy a szabályok nem egyszerűek, a versenyzés időigényes, egy-egy forduló 3-4 órát vesz igénybe, azaz csak egész napos programként tekinthetünk rá.

Mikortól ajánlott?

A nyílt versenyen való indulásnak nincs alsó vagy felső korhatára. 90 éves játékosok is küzdenek egymás ellen a szenior EB-n. Szabadidős programként is kiváló. 

Magyar Bridzs Szövetség: bridzs.hu