ÉLETÜNK A SPORT – AVAGY A SZERVEZŐK IS VÁLASZTANAK

  •  
  •  

A családomra nem lehet azt mondani, hogy sportos, az én életem mégis a sport körül forgott mindig is. Alsó tagozatban az atlétika versenyekre és focimérkőzésekre jártam, felsősként a boksz zsákot püföltem, majd 14 évesen a Duna parton találtam meg a szerelem sportágat, mégpedig a kajakozást.

Kicsiként mindig mozgékony gyerek voltam. Nem emlékszem pontosan, mikor és hogyan indultam el az első versenyemen, de azt tudom, hogy alsó tagozatban számtalan alkalommal képviseltem az iskolámat. Az atlétika különböző számaiban álltam rajthoz, mint például távolugrás, kislabda hajítás vagy futás. Negyedikes koromban egy mezei futóversenyen a saját korosztályom mellett a 4 évvel idősebbek között is részt vettem, mivel nem volt meg a csapat és szükség volt még egy emberre.

Bátyám és unokabátyám társaságában nőttem fel, így a „fiús” sportágaktól sem ódzkodtam. Alsóban a fiúkkal fociztam a szünetekben, néha még az edzéseken is és a mérkőzésekre is elmentem velük. Mikor nagyobb lettem, apukám ismertette meg velem a bokszot.  Esténként az alapállást és az ütéseket gyakoroltuk, így úgy döntött levisz egy edzőterembe. 3 éven keresztül napi rendszerességgel feszültem neki a ring köteleinek. Bemutató meccsekre jártam, ám túl fiatal voltam ahhoz, hogy tétmérkőzéseket is vívjak. Nem tetszett, hogy minden szabadidőmet ezzel töltöttem, mégsem versenyezhetek, márpedig bennem nagy volt a versenyszellem, így abba hagytam.

Ezt követően közel egy évig nem sportoltam. Ekkor apukám ismét közbe lépett és azt mondta: „Ez így nem jó, valamit sportolni kell, a mozgás fontos! Csinálj valami olyat, amiben a magyarok sikeresek az olimpián.” Felsorolt néhány példát, köztük a kajakot is. Rögtön rávágtam, nézzük meg a kajakot. Ekkor már majdnem 14 éves voltam, tehát elég túlkoros a sportág elkezdéséhez. A csepeli vízitelepen az edző el is mondta ezt, de ettől függetlenül szívesen látott az edzéseken. Az első alkalom után ott ragadtam.

Kezdetben azt hiszem senki sem gondolta, hogy hosszú távon a sportágban maradok. Közel egy évig rendszeresen beborultam, mire sikerült megülnöm a versenykajakot, a motivációm mégsem úszott el a Dunába. Ekkor már az edzőm is látta bennem a küzdést és kitartást, így sokat foglalkozott velem. Néhány érmet sikerült szereznem az évek alatt, de igazán kiemelkedő sikert sajnos nem értem el, ami talán betudható a késői kezdésnek, mégis rengeteg élményt, barátságot és boldog pillanatot okozott nekem a sport.

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!