Harsányi Gergely és új csapata a Nagy Sportágválasztón

  •  
  •  
  •  
  •  

Harsányi Gergely volt válogatott kézilabdázónk a 2018-as visszavonulását követően is a sport közelében maradt, hiszen új tevékenységével a gyermekek fizikumát, fizikai teljesítőképességeik határait és lehetőségeit vizsgálja. Szeptember 14-én, a Nagy Sportágválasztó szombati napján ingyenes szűrővizsgálattal jelenik meg az eseményen, a YELLOW ROAD SYSTEM csapata.

Egyszerre nem futunk sokat csak 1-2 km-t, de bele is sétálunk, ha nagyon nehéz a szakasz. A futás helyett lehet néha rollerezni is, vagy ha vízparton vagyunk, úszhatnak is. Mindegy, a lényeg, hogy mozogjanak. Persze mindig együtt futunk, így ez egy apás program lett. Készülünk rá, felvesszük az edzőruhát (van jutalom egyenpóló is a 30. vkm-nél), kiválasztjuk együtt az útvonalat. Fontos, hogy az ő döntésük is érvényesüljön. Mindig akkor megyünk futni, amikor ők akarják, ők dönthetik el a kezdés időpontját, sőt ki is hagyhatnak egy futást vagy futhatnak kétszer is akár egy nap. Ez a belső motiváció kiépítésének része, hogy legyen saját döntési jogkörük.
Az időtényező is nagyon ösztönző volt, mert vízibiciklizni, csak akkor tudtunk, ha a balatoni nyaralás végéig elértük azt a jutalommezőt. Nem alakult ki rögtön a belső motivációjuk, sokszor csak miattam csinálták, hogy én elégedett legyek és büszke legyek rájuk, igyekeztem ezt nem kihangsúlyozni, de azért sokat dicsértem őket.
Őszinte leszek, nem volt hibátlan az elképzelésem. Azzal nem számoltam, hogy a futás, ha nem vagy rá felkészülve, piszok rossz érzés. Fáj, szúr az oldalad, légszomjad van és ilyenkor minden külső ösztönzőerő összeomlik, a tested minden pontja átveszi az agyad irányítását és harcolsz a terhelés ellen! Ezeken a mélypontokon segített, hogy a testvérek együtt futottak és a másik kitartása, lendülete átragadt rájuk. Egyszer a nagyobbik lányom megzuhant lelkileg. Azt hittem, ha rákiabálok, majd kizökkentem a hisztiből. Tévedtem. Sírva fakadt. Szégyenérzete lett, amikor rákiabáltam, mert azt érezte, nem elég jó, nem elég ügyes. Ettől meg én szégyenkeztem. Tanultunk belőle mindketten, türelmesebb lettem, biztatóbb, ő pedig nem hisztizett.
A mobiltelefonhasználat most nagyon vágyott kincs részükre. Ezt én nem tiltom, csak kontrollálom és tanítom jól használni. A futásainkra elvittük és mértük egy applikációval az időt, távolságot, utólag megnéztük a térképen hol futottunk. Ez lekötötte a figyelmüket és nem a terhelésre koncentráltak, hanem a mérésre, a játékra. A feleségem mutatott egy alkalmazást, amit a bevásárlólista írására használ (azaz nekem ezzel küldi, miket vegyek ). Ebben szerkesztettem meg a kilómétergyűjtést, itt vezetjük naprakészen, hogy hány varázskilóméternél tartunk.
A nyárnak lassan vége és begyűjtik az összes jutalmat, de ezért mi sportolunk tovább. Remélem, kitart még egy ideig a lendület és lesz eredménye ennek a nyárnak. Bízom benne, hogy találunk újabb motivációkat és maguktól is meg szeretik, sőt a mindennapi életük részévé teszik majd a mozgást. Jó lenne egy sportág, amiben ügyesek, amit szívből szeretnek, egy jó közösség, egy ügyes edző! Ezt most keressük!
Talán nem az egyedüli szülő vagyok, aki állandóan küzd a gyermekei motiválásával, sőt állandóan hibát hibára halmoz (kivéve persze Apa királyságában, ott piszok jó apuka vagyok), de szerencsére a lányok gyors és őszinte visszacsatolásokat adnak, így segítenek kevésbé rossz apukának lennem és megengedik, hogy legközelebb már csak más, újabb hibákat kövessek el!