A lovassport hazánkban nagy hagyományokkal rendelkezik. Sokszor hallani, hogy a magyar „lovas nemzet”, ez történelmünkből is adódik, hiszen az ősmagyarok mindennapjainak részét képezte a lovaglás és a harc. Ebből fejlődött ki a lovasíjászat, de emellett számos szakága alakult ki a sportágnak az évek során.
A lóverseny azonban nem tartozik ezek közé. A lovassportokban a lovas felkészültsége, tudása és teljesítménye a mérvadó, azaz hogy mennyire tudja idomítani a lovat. A lóversenyeknél, más néven lósportnál inkább a ló gyorsaságára és teljesítménye befolyásolja a verseny kimenetelét. Régebben ezeket a versenyeket próbáknak szervezték, hogy lássák, melyik lónak gyors a közlekedése és megfelelő a kitartása, azaz melyiket lehet jól hasznosítani és örökíteni a későbbiekben. Ezekből a próbákból alakult ki a galopp-majd az ügetőverseny.
A lovassport az egyetlen sportág az olimpia műsorán, amelyben férfiak és nők együtt, egymás ellen versenyeznek.
Hivatalosan a lovassport fogalma alá azok a szakágak tartoznak, amelyeket a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) szervez és irányít, mely 1921-ben alakult meg Lausanne-ban.
Ezek a szakágak a:
- díjlovaglás
- díjugratás
- lovastorna
- lovaspóló
- lovastusa
- lovasíjászat
Magyarországon 1924-ben alapították meg a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetségét, mely 1927-ben csatlakozott a FEI-hez. Ebből alakult meg később a Magyar Lovassport Szövetség.
Hazánkban a lovas társadalom rendszeresen tart különböző hagyományőrző eseményeket, ahol nem csak a mai közismert lovassportokkal lehet megismerkedni, hanem a régi korabeli lovas harcművészeteket is bemutatják.
A lovaglásnak a versenyzésen és a sportoláson túl egy másik nagyon fontos szerepe a terápia. Számos betegségre, pszichés problémára lehet gyógyír a lovakkal való kapcsolódás. Ezek tárgykörébe számos altípus tartozik. Vannak olyan problémák, melyek javuláshoz a terápia része a lovak gondozása, vagy maga a lovaglás, melynél a felelősség és a bizalom érzése egy nagyobb állat irányításából adódóan jótékony hatással lehet a viselkedésre.
A pszichológiai terápia mellett fiziológiailag is nagyon sokat segíthet a lovas terápia azoknak, akik valamilyen mozgásszervi betegségben szenvednek. Ezáltal javul a mozgásérzékelés, az egyensúly és a mozgáskoordináció, és korrigálódnak a kóros izomtónusok.
Tehát a lovak nagyon sok szempontból az egyik leghasznosabb állatok, nem is csoda az emberek rajongása feléjük.
Mit fejleszt?
A lovaglás fejleszti az egyensúlyérzéket és a koordinációt, valamint javítja a tartást és fejleszti a testtudatot. A lovak irányítása testi mozgást igényel, így a lovas tudatosan használja a testét. A lovaglás sok izmot igénybe vesz, leginkább a láb-, a has-, a váll- és a hátizmokat. A lovaglás nemcsak az erőnléttől függ, az erős, rugalmas izmok segítenek az egyensúlyozásban és a koordinációban.
Emellett jó hatással van a mentális egészségre. Fejleszti a koncentrációs képességet, lecsillapítja az idegrendszert, ezáltal oldja a stresszt.
Kinek ajánlott?
Lovagolni már egészen kis korban érdemes megtanulni, mert segít a mozgásszervi fejlődésben és javíthatja ezek rendellenességét is. Ha már megvan a kellő lóbiztonság, bátran el lehet kezdeni valamelyik lovassport szakágat, ha a versenysporthoz is kedve támad a gyermeknek.
Lovagolni azonban kortól függetlenül bárki elkezdhet, ha csak kikapcsolódásképpen is, mert jó erőben tartja a szervezetet, és különösebb ízületi megterhelés nélkül végezhető a friss levegőn.
Forrás: regi.tankonyvtar.hu, haziallat.hu, lovasok.hu
