Manapság gyakran hallani, hogy akkor működünk igazán jól az életben, amikor a testünk és a lelkünk is rendben van. Persze nincs új a nap alatt: a harcművészek már a kezdetektől edzették a fizikumuk mellett a jellemüket is. Ez a mai karatésok esetében sincs másként. De miben lehet még fejlődni, ha eljárunk karatézni? Gott Zoltán nemzetközi karateinstruktor többek között erről is mesélt a Sportágválasztónak.
Mit érdemes tudni a karatéról általánosságban?
A karate egyik érdekes jellemzője, hogy a versenyeken többfajta karatestílus képviselői is összecsaphatnak egymással. Viszont szerintem az általunk űzött shotokan karate az egyik legjobb versenykarate, mert nem annyira durva, mint a többi. Ez azért fontos, mert a gyerekeket nem éri akkora trauma: védőfelszerelést használunk, és nem visszük be teljes erőből a találatot. Persze később ez utóbbi változik, ahogy fejlődnek a tanítványaink. A kyokushin karate ezzel szemben erős, ütős versenykarate, viszont ott már egész kicsi koruktól traumáknak vannak kitéve a gyerekek, ami szerintem első körben sok.
Milyen készségeket fejleszt ez a küzdősport?
Alapvetően jó mozgáskoordinációt ad, segíti a koncentrációs készségek fejlődését. Nem véletlen, hogy sok figyelemhiányos és készséghiánnyal küzdő gyermek kezd karatézni. A fókuszálás manapság különösen fontos, mert a gyerekek többsége a kütyük világában képtelen 2 percnél tovább koncentrálni valamire. Itt viszont nagyon kell figyelni: egyszerre mozog a kéz és a láb, így a két agyfélteke szépen összehangolódik. Ezért ez a sport sokszor javítja az iskolai eredményeket is. Emellett a gyerekek megtanulnak biztonságosan esni, és egyfajta magabiztosság alakul ki bennük az önvédelmi ismeretek révén.
A karate köztudottan nem csak a testet, de a jellemet is edzi. Hogyan?
A mai gyerekeket sok inger éri, ez pedig feszültséget okoz bennük. Így aztán különösen fontos, hogy kiengedjék valahol a gőzt. Gyakran úgy hozzák le a szülők a gyereket a terembe, hogy az edző majd megneveli. Ez a szülővel való partnerség nélkül szinte lehetetlen. De óriási fejlődést jelenthet például, hogy bizonyos viselkedési formákat nem engedünk meg. Ez edzi a gyerekek jellemét, hiszen komoly megrovás lehet a vége, ha nem úgy viselkednek, ahogy az egy karatéshoz illik. Így megtanulják tisztelni egymást is. Emellett megtanulnak küzdeni, és átlépni a saját árnyékukon. Egészen másképp acélozza például a jellemet az az élmény, amikor valaki rögtön nyer, mint hogyha többszöri nekifutás után, kitartóan küzdve éri el az ereményeket. Azt szoktam mondani a gyerekeknek, hogy nem a győzelmekből, hanem a vereségekből építkezünk.
Csak a versenyzésre vágyónak ajánlod a karatét, vagy olyanoknak is, akik inkább hobbiból űznének egy küzdősportot?
Mindenkinek, aki jó kondiban szeretné tartani a testét, jól akarja magát érezni, és egy jó csapathoz tartozni. Már csak azért is érdemes hosszabb távon gondolkodni benne, mert a versenykaratéból kiöregszik az ember, viszont az ún. fitneszkarate egy egész életen át elkísérhet. Az önvédelemre is sokáig szükségünk lehet: ennek a bölcsességét a formagyakorlatokban rejtették el a régi mesterek. Nyilván a fegyveres támadások ellen nehéz küzdeni, de nem teljesen lehetetlen. Sok rendőr és biztonsági őr tanítványunk van: ők a napi munkában tudják alkalmazni az itt tanultakat. A karate célja mindig a békés rendezés: mielőbb befejezni a küzdelmet, a lehető legkevesebb sérüléssel. Ezt nevezhetjük egyfajta filozófiának is.
