•  
  •  

Játékosként vagy nézőként vagy/leszel a statisztika része? Kipróbálnád a sportágat, melynek a kezdetekben több más, egyéni – és csapatsportághoz is köze volt? Hogy aztán kialakuljon mai változata, mely a pályákon egyre eredményesebb, a lelátókon pedig egyre népszerűbb?

Tudtad, hogy a röplabda elődje, a mintonette a tenisz és a kézilabda egyes elemeit felhasználva alakult ki? A jól csengő név 1895-ből, egy amerikai testnevelési igazgatótól származik, majd egy évvel később egy bemutató mérkőzés egyik nézőjét ihlette meg a játék „röpködő” természete, innen ered a későbbi, máig használatos, röplabda elnevezés.

Érdekesség még, hogy a Nemzetközi Röplabda Szövetség számításai szerint a világon minden hatodik ember érdekelt a terem – és/vagy strandröplabdában, játékosként vagy nézőként.

Hogy ez az állítás igaz, reális-e vagy sem, mindenki döntse el saját maga. 🙂 De egy biztos, hazánkban igen közkedvelt csapatsportág, melynek eredményességi és népszerűségi indexe is egyre feljebb tör. A szurkolók nagy örömmel és lelkesedéssel látogatnak ki a magyar bajnokságban és a nemzetközi kupákban szereplő csapataink, sőt nemzeti válogatottjaink mérkőzéseire, akik évről-évre igyekeznek a maximumot kihozni magukból.

A találkozók megtekintéséhez nem árt, ha a szabályokkal tisztában vagyunk, a sportág űzéséhez azonban még inkább szükségeltetik, hogy az első edzéslátogatás előtt feltérképezzük annak alapinformációit. A Magyar Röplabda Szövetség Vollé! 2020 Röpsuli programjának vezetője, Szombathelyi Zsófia válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

A sportágválasztás előtt állók állandó kérdései közé tartozik, hogy az adott sportágat mikortól, hány éves kortól érdemes elkezdeni és kiknek is ajánlják azt a szakemberek?

„Az előkészítő jellegű zsinórlabda játékoknak köszönhetően már az általános iskola első éveiben is megismerkedhetnek a gyermekek a röplabda alapjaival. Ezek a játékok fizikálisan és mentálisan is felkészítik a tanulókat a röplabda játékra, aminek köszönhetően már 3-4. osztályban képesek a folyamatos játékra. A képzés különböző korosztályokban a kispályás, csökkentett létszámú játékokra támaszkodik. A speciális szabályoknak köszönhetően megnő a játéklehetőség és ez maximalizálja az érintésszámot is, ami magabiztosabbá és felkészültebbé teszi a játékosokat.

A röplabdát természetesen minden korosztálynak ajánljuk. A sokféle szakágnak (park-, strand-, terem-, hó-, ülőröplabda) köszönhetően mindenki megtalálhatja a sportágban azt, amit keres. Lehet játszani homokban, füvön, teremben, télen vagy nyáron, állva, de akár ülve is. Az előképzettség megkönnyíti a játékot, de természetesen nem feltétel, ahhoz, hogy valaki jól tudja magát érezni.”

A költségek megint csak meghatározóak lehetnek a választásnál, ilyen szempontból a röplabda a minimális költségű sportágak közé tartozik. Konkrét eszközre nem szükséges költeni, az egyesületi keretek között való sportolás viszont, általában havi tagdíj befizetést mindenképpen igényel.

„A sportág a játékosok részéről nem eszközigényes, átlagos sportruházatban is űzhető. Persze a gyerekek egy szép térdvédőtől sokkal inkább röplabdásnak érzik magukat, ezt tudnám extra költségként megemlíteni.”

Hogy milyen személyiségfejlesztő, mentális és milyen kondicionális, fizikai hatásai lehetnek a röplabdának, ha e mellett döntenek a gyermekek?

„Mivel csapatsportágról beszélünk, így minden szociális készséget fejleszt (pl.: együttműködő készség, önzetlenség, csapatszellem stb.). Emellett persze fejleszti a kitartást, a küzdőképességet és a koncentrációs készséget is. A mentális tényezők mellett, olyan kondicionális képességeket is fejleszt, mint az ügyesség, gyorsaság, és az állóképesség. A játék jellegéből adódóan nagyon fontos a gyors reakcióképesség, az elővételezés, és a folyamatos koncentráció.”

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!