A Nagy Életmódválasztó programunk tagja, Soltész Viktória életmódváltásának rögös útjáról mesél. Arról, hogy háromgyerekes anyaként milyen mélypontokat élt meg, azokból hogyan mászott ki és hogy milyen aprónak tűnő, de annál fontosabb döntéseket kell meghoznia minden nap.
„Elkezdődött. Itt ülök 10 perce az üres lap előtt és azon gondolkozom, hogyan kezdhetném… de ezer gondolat ugrik be, az élet mindennapos problémái, teendői, eseményei.
Számomra minden nap egy új lehetőség, új megoldandó feladat. Van, hogy elbukom és van, hogy elégedett vagyok – ez egy igazi érzelmi hullámvasút. Sosem egyforma.
Amikor megkaptam a lehetőséget a programban való részvételre, már tudtam: változtatnom kell.
De ekkor még testileg-lelkileg mélyponton voltam. Nem kell ahhoz nagyon rossznak történnie, hogy elérje az ember ezt, csupán elég volt hozzá két, karanténban eltöltött időszak három gyerekkel, és persze munkával.
Nem akarok mindig csak másoknak megfelelni
Egész gyerekkoromban túlsúlyos voltam, kicsit fogytam, aztán visszahíztam. Mindig bizonytalan voltam magamban. A párom mellett megtaláltam a biztonságot, elfogadást, szeretetet és otthont.
Tíz évig voltam otthon a gyerekekkel, majd, amikor már kezdtek önállóvá válni, én is egyre jobban magamra figyeltem. Rájöttem, hogy nem akarok mindig csak másoknak megfelelni. Például csak olyat főztem, amit szeretnek a fiúk: hús+köret, de én szívesen ettem volna mást is, több zöldséget, gyümölcsöt, magvakat. Ez volt az első igazán nagy önismereti lépésem, amikor nem rendeltem alá a saját vágyaimat másokénak (mert, ugye, a család a legfontosabb). Olyan sok évig éltem ANYAként, szüleim lányaként, tanuló diákként, dolgozó nőként, hogy ideje volt ezekből a szerepekből a fejemben kilépni és belenézni a tükörbe:
Ki is vagyok én valójában?
Ekkor a tükörben nem azt láttam, akinek belülről gondoltam magam. Így kezdtem neki a fogyókúrának a karantén előtti évben, ELDŐLT A FEJEMBEN és a párom csatlakozásával leadtunk 25 kg-t mindketten pár hónap alatt. Aztán persze vissza is szedtünk 20-at a következő két évben.
Érdekes, hogy mindenki akkor kérdezte, hogy van-e valami bajunk, amikor le voltunk fogyva. Pedig akkor kezdtük el rendbe tenni az életünket és igazán jobban érezni magunkat.
Újra az étellel vigasztalódtunk a nehéz napok végén
De ezután jött egy túlterhelt időszak, és mi újra az étellel vigasztalódtunk a nehéz napok végén.
Ezért olyan nagy jelentőségű az életmódválasztó program, mert akkor jött a segítség, amikor legnagyobb szükségem volt rá. Nem változhat meg semmi egyik napról a másikra, most is vannak gondok a gyerekekkel, munkával, pénzzel és még lehetne sorolni. De elkezdődött a változás.
Az első és legfontosabb lépés számomra az orvosi vizsgálatoknál történt. Kiderült a vas és vitamin hiányom. Mert anya mindig az utolsó volt, magamra nehezen szántam időt, csak akkor mentem el orvoshoz, ha már nagyon fájt valami. A szervezetem kimerült volt, minden nap a saját határaimat túllépve tettem a dolgomat, fáradtan, rossz memóriával, kevés alvással. 1,5 hónapja szedem a kiírt bogyókat, és jelentősen növekedett az energiaszintem! Már keresem a mozgásos programokat, a mozgás, az edzés már nem minden nap teher, találok benne örömöt is.
A másik nagyon fontos része a programnak a coach, Zsolt Eszter, aki az első naptól támogat lelkileg, tanácsot ad és segít helyre tenni fejben a dolgokat. Kéthetente szoktunk beszélni – kár, hogy nem gyakrabban -, mert fontos kideríteni, miért leszünk érzelmi evők! Hogyan tudjuk felismerni, máshogy kezelni ezeket a helyzeteket, kérdéseivel rávezet arra, mik a lehúzó tényezők, hogyan tudjuk megtartani a motivációinkat. Minden egyes beszélgetésünk feltölt, neki köszönhetően nem érzem magam olyan egyedül a változás útján.
Kis lépésekben haladtam és pár csatát megnyertem magamban
Edzés terén még keresem az utamat. A Sasafitness szuper programot készített az interneten. Első hetekben térdfájással szenvedtem, aztán volt, hogy kibicsaklott és bedagadt a bokám, de kis pihenés után folytatni tudtam a terv megvalósítását. A súlyzós edzéseket szeretem, a szalaggal is próbálkoztam, de az nem jött be. A következő hónapban pedig az edzőtermi edzéseket fogom kipróbálni. Az ottani gépek is mindig érdekeltek, most végre rászánom magam.
A helyes táplálkozásban a SYNLAB Sport és Czakó Bettina segít nekem és vele a kevés alvás helyrehozatalát is kitűztük célul. Új ételeket, recepteket ismerhettem meg az általa írt étrendből.
A vas szedésének mellékhatásaként sajnos első hónapban sokszor ment a hasam, ezért nem tudtam teljesen betartani az étrendet. Viszont kis lépésekben ezzel kapcsolatban is haladtam, pár kisebb csatát megnyertem magamban. Például eddig minden nyaraláson 3 kiló feljött rám, idén ugyanazzal a súllyal tértem haza. Az utóbbi 1,5 hónapban volt sokszor, hogy TUDTAM NEMET MONDANI, ami számomra nagy feladata. Például a köretre, vagy családi pizzázásnál én csak 1 szeletet ettem kóstolóba. Vagy nem ittam cukros üdítőt, ha véletlenül azt hoztunk a boltból. Vagy ha egyik nap úgy gondoltam, túlléptem a kalóriát, akkor másik nap visszafogtam tudatosan az étkezést. Ezek számomra óriási lépések, mert én egyszerre baromi sokat meg bírok enni bármiből.
Kis lépés ez, de nekem nagy!
A kemény munka meghozza a gyümölcsét
Talán valaki képes egyik napról a másikra megváltozni, én nem. Nekem kis döntésekkel, harcokkal megy. Minden nap ezer kis döntést kell meghoznom, hogy esténként ne zabáljak fel mindent
a hűtőből, ahogy eddig. Ha megeszik mellettem valaki egy jégkrémet, vagy egy zacskó chipset, eldöntöttem, hogy nem eszek. Lesz idő, amikor fogok enni. De majd csak akkor, ha elértem a célom és tudom tartani és ismerem a határaimat.
Az utóbbi hónapokban motivációt jelentettek számomra az olimpiai sportolók által elért sikerek. Kitartottak, küzdöttek, nyertek és bebizonyították, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét, érdemes küzdeni. Köszönöm, hogy példát mutattak. A mai világban sokat jelenthet ez, akármilyen hétköznapi embernek, például egy túlsúllyal küzdő Anyának is!”
