A világ az emberi leleményességnek és számos zseniális találmánynak köszönhetően egyre kényelmesebb. Ennek ellenére testünk nem ülő életmódra van berendezkedve – és ezt jelzi is számunkra különféle egészségügyi tünetekkel, amikor túl inaktívak vagyunk. Vedd észre ezeket a „segélykiáltásokat”, és segíts magadon sportolással még időben!
Régen minden jobb volt?
A régi korok emberei hírből sem ismerték a mozgáshiányt: az ősember még aktívan vadászott, halászott és gyűjtögetett a túlélésért.
De később sem lazsáltak túl sokat őseink – egészen addig, amíg már szinte mindenki számára elérhetővé váltak a motorizált közlekedési eszközök, illetve a háztartási és egyéb munkagépek, meg persze a mobil és a számítógép.
Mindeközben viszont testünk mozgásigénye megmaradt, és bölcs szervezetünk különféle betegségekkel látványosan jelzi is, hogy mire van szüksége – kérdés, hogy elég fogékonyak vagyunk-e ahhoz, hogy ezeket észrevegyük.
Mit és mennyit?
Mozgás alatt nem feltétlenül kell maratonokra gondolni: már a nulla testmozgás és egy félórás séta között is óriási különbség van, ami az egészségmegőrzést illeti. De persze ha több esik jól, akkor hajrá! Szinte bármilyen sportot választhatsz, ami hozzád közel áll, amikor a betegségek megelőzése a cél, de jól teszed, ha előtte tanácsot kérsz az orvosodtól. (Tipp: ha nincs ötleted, hogy mit mozogj, akkor gyere el a Nagy Sportágválasztóra szeptember 14–15-én, ahol 100-nál is több sportágat próbálhatsz ki, hogy megtaláld a neked valót.)
Kockázatok és mellékhatások
Lássuk, leginkább mik azok a nyavalyák, amelyekkel a mozgáshiány kockázatnövelő tényezőként fenyeget:
- Ízületi problémák. Akinek sajognak az ízületei, az gyakran kételkedik benne, hogy pont mozgásra lenne szüksége akkor, amikor szinte minden mozdulat fáj. Pedig így van: az ízületek rendszeres és szakszerű (!) mozgatása nélkül nem jutnak be a porcba a tápanyagok, amelyek szinte „megolajozzák”, így mozgékonnyá teszik azt, és nem ürülnek ki belőle a salakanyagok sem.
- Szív- és érrendszeri betegségek. Az érelmeszesedés, szívinfarktus és agyvérzés elkerüléséhez legjobb eszköz a megelőzés, ami az egészséges táplálkozás mellett főleg a szívizom erősítését jelenti. Ezt a legnagyobb hatásfokkal alkalmanként minimum 30 perces kardióedzésekkel érheted el.
- Meggyengült immunrendszer. Aki rendszeresen sportol, azt bizonyítottan kevesebb fertőzés és betegség éri utol. Olyannyira, hogy a mozgás csökkenti a daganatos megbetegedések megjelenésének esélyét is. De fontos, hogy ne ess át a ló túlsó oldalára, mert a túledzés szintén gyengítheti az immunrendszert.
- 2-es típusú, felnőttkorban kialakuló cukorbetegség. Mivel főként túlsúlyosoknál alakul ki, ezért az aktív életmód és egy átgondolt fogyókúra kombinációja a megoldás mind a megelőzésre, mind a karbantartásra. Ez az életminőség javítása mellett a súlyos szövődmények kiküszöbölése miatt is fontos.
- Csontritkulás. A testmozgás segít a csonttömeg megőrzésében és növelésében. Ez az idő előrehaladtával a csonttörések elkerülése érdekében egyre fontosabbá válik – főleg a nőknél, akiknél az ösztrogénszint megcsappanásával a kockázat amúgy is megnő.
- Rosszkedv. Sokat hallunk róla, hogy a sportolás boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben, ezért morgolódós napokon különösen ajánlott sportcipőt húzni. De a legjobb ezt minden nap megtenni, és akkor alapból sokkal kevesebb mosolyszünetes napod lesz, a depresszió kialakulásának esélye pedig drasztikusan csökken.
Jó tudni azt is, hogy bár meglepő, de a közismerten egészségkárosító túlsúly csak a mozgáshiány után következik a rangsorban, ha a lehetséges negatív egészségügyi következményekről van szó. Ezért akkor is érdemes rendszeresen sportolnod, ha van rajtad némi plusz: így legalább az egyik „mumust” kizárhatod az életedből, és máris tettél valami fontosat önmagadért.
Motiváció+
Ha szeretnéd, hogy a rendszeres, egészségbarát mozgás valóban rendszeres legyen az életedben, ne csak alkalomszerű, akkor regisztrálj az Ötpróba pontgyűjtő programba, ahol extra motivációként lelkesítő társaságban és értékes sportfelszerelésekért mozoghatsz.
Fotó: pexels
