A biatlon téli sportként ötvözi a sífutást és a céllövészetet. A sportág katonai sportként indult Skandináviában, a XVIII. században, amikor a Norvégia és Svédország között húzódó hosszú határvonal őrizetében fontos volt a katonák gyors síelése és pontos lőtudása is.
A sportágban rendeznek egyéni, sprint, váltó, vegyes váltó, üldözéses és tömegrajttal indított versenyeket is. Mindegyik szám esetén sífutó köröket (2-4 km közöttiek, a versenyszámtól függően) tesznek meg a versenyzők egy változatos terepviszonyokkal rendelkező pályán, a lőtéren pedig megállnak lőni. A lövészetek felváltva fekvő és álló testhelyzetből történnek. Minden alkalommal 5 célt kell eltalálni, ún. bukó táblát, melynek átmérője a fekvő lövészetben 4,5 cm az állóban pedig 11,5 cm. Mindezt kb. 180 körüli pulzusszámmal a lehető legrövidebb idő alatt és a legpontosabban kell teljesíteni. Minden elhibázott lövésért büntető jár, amely a versenyszámnak megfelelően lehet büntetőperc, illetve büntető kör lefutása is.
Az egyéni verseny számít a sportág hagyományos, legrégebbi számának, amely a férfiaknak 20 km, a nőknek pedig 15 km, mely alatt 4 alkalommal lőnek a versenyzők (fekvő-álló-fekvő-álló). A sprint versenyszám 10 km a férfiaknak és 7,5 km a nőknek, 2 lövészetet tartalmaz (fekvő-álló). A váltóban négy csapattag tesz meg egyenként 7,5 km (férfi szám) illetve 6 km-t (női szám), és kétszer-kétszer lőnek, de az alkalmankénti 5 lövés után, amennyiben nem sikerült lelőni mind az 5 célt, lehetőségük van 3 pótlőszer felhasználására. Az üldözéses versenyben a táv 12,5 km (férfi), illetve 10 km (női) és négy alkalommal lőnek (fekvő-álló-fekvő-álló). A rajtolás ebben a versenyszámban az előző napi sprint verseny eredményeinek alapján történik. A győztes rajtol 1-es rajtszámmal, majd őt követi 2-es rajtszámmal a 2. helyezett, és annyi időkülönbséggel rajtol az 1-es után, amennyit előző nap a győztestől kapott. Őt követi a 3. helyezett 3-as rajtszámmal, szintén az előző napi időeredményeket figyelembe véve, és így tovább. Csak az első 60 versenyző kvalifikálja magát az üldözéses versenyszámba. A tömegrajtos versenyszámban az aktuális világranglista első 30 helyezettje indulhat el egyszerre („tömegrajt”). A férfiak 15 km-t a nők pedig 12,5 km-t teljesítenek, és 4 alkalommal lőnek.
A legújabb, immár olimpiai versenyszám a vegyes váltó, melyben 2 női versenyző (6 km) és 2 férfi versenyző (7,5 km) alkot országonként egy csapatot. A biatlon 1960-ban lett olimpiai sportág a férfiak számára és 1992-ben a nőknek. Világbajnokságot 1958. óta évente rendeznek, és igen népszerűek a 9 állomásból álló éves Világkupa-sorozatok is. A sílécnek legalább 4 cm-rel rövidebbnek kell lennie a versenyző testmagasságánál, a bot pedig nem lehet hosszabb a testmagasságánál. A nyári biatlonban a sífutó számot síroller helyettesíti.
Milyen képességeket fejleszt?
Erő (erőállóképesség), állóképesség (hosszútávú-, középtávú állóképesség, pszichés állóképesség), kinesztézis, egyensúly, ritmus, téri-tájékozodó képesség, döntési képesség, mentális állóképesség, koncentráció, fegyelem-önfegyelem, fájdalomtűrés, monotóniatűrés.
Hány éves kortól ajánlott, és meddig űzhető?
7–99, amelynek alapja a sífutás, és kb. 9 éves kortól kezdhető a lövészet
Mi szükséges a kezdéshez?
Elszántság, jókedv, illetve alapfelszerelés, amely legtöbbször a ruházatban kimerül (síruha, kesztyű, bukósisak). Néhány egyesület tud biztosítani sífelszerelést a kezdeti lépésekhez.
Helyünk a világban
Január 26-án – amikor a Nemzetközi Síszövetség döntött a kvóták visszaosztásáról – vált véglegessé, hogy Szőcs Emőke nem indulhat biatlonban a Téli Olimpián (viszont női sífutásban ő képviseli a magyar színeket).
Forrás: Magyar Sí Szövetség
