•  
  •  
  •  
  •  

A birkózás során a versenyzők eszköz nélkül, test-test elleni küzdelemben törekszenek arra, hogy az ellenfelet két vállra fektessék. Ezt tusnak nevezzük. Legalább 1 másodpercig kell mindkét vállnak a szőnyeget érinteni. Nagyobb értékű dobásokkal, fogásokkal, több pontot szerezve is lehet győzni.

A birkózóversenyeket kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvő használata. A szabadfogású birkózásban lábat fogni, gáncsolni is szabad. A versenyzők csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipőben mérkőzhetnek. A férfiak kötött- és szabadfogásban, a nők szabadfogásban versenyeznek. Birkózóversenyt csak szabályos birkózósző­nyegen szabad lebonyolítani. A szabályos bir­­­kózószőnyeg 12×12 m, de legalább 10×10 m nagyságú, és 6-10 cm vastagságú. Újabban csak műanyag szőnyegeket készítenek. A szőnyegen egy 9 m átmérőjű, 1 m szélesen festett kör határolja a birkózófelületet. A 9 m átmérőjű körön belül, a szőnyeg közepén egy 1 m átmérőjű és 10 cm szélesen festett központi kör van.

A birkózás története

A sportág, természeténél fogva visszanyúlik az emberiség őskorába. A létfenntartás, az ösztön, a virtus mind magában hordozta a test-test elleni küzdelmet, a másik legyőzését. Mítoszok, legendák világa erősítette a küzdelem, a birkózás utáni vágyat, a megmérettetés varázsát. Az időszámítás előtt a III. évezredben a sumérok, majd később az egyiptomiak is foglalkoztak a birkózással, ebből a korból már számos tárgyi emlék is tanúbizonyságot ad. A görögök továbbfejlesztették, versenyeket rendeztek, sőt számukra a testi nevelés fontos eszközévé vált. Az ókori olimpiák történetében kétféle formában is megjelent. A pentathlon műsorában szereplő a kötöttfogáshoz hasonlított, míg az önálló birkózás a mai szabadfogáshoz állt közel. Az újkori olimpiák történetében 1896-ban kötöttfogásban rendeztek versenyt, súlyhatár nélkül. 1904-ben St. Luisban csak szabadfogásban szerepelt az olimpia műsorán (Amerikában ekkor még nem ismerték a kötöttfogást), 1920-tól viszont már az összes olimpián mindkét fogásnemben küzdöttek az aranyérmekért. A sportág olimpiai történetében több mint 20 év után, 2004-ben történt az áttörés, hogy a női birkózás is olimpiai versenyszám lett.

A birkózás Magyarországon

A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) 1921-ben alakult. A birkózás az olimpiák tekintetében a harmadik legeredményesebb magyar sportág! A sok olimpiai, arany-, ezüst- és bronzérem számát is túlszárnyalják a világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon elért dobogós helyezések.

Kiknek ajánlott?

Minden fiatalnak, aki nem fél a küzdelemtől. Elkerülhetetlen tulajdonságok: kitartás, szorgalom, fájdalomtűrés. Az eredményességhez elkerülhetetlen az eszesség, akaratosság és a jó alkat.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Erő;
  • gyorsaság;
  • ügyesség;
  • állóképesség;
  • hajlékonyság és lazaság.

Előnyök és hátrányok

Előnyök: „Birkózás nélkül nem lehet jó alakú fiatalokat nevelni.” Hátrányok: rendszeres edzés nélkül a versenyek sérülésveszélyesek.

Mikortól ajánlott?

7-8 éves kortól javasolt elkezdeni. Mellette úszás, atlétika és torna javasolt. 15-16 éves kortól súlyzós erőfejlesztési edzések. Ha jó képzést kap valaki fiatalon akkor akár 30-38 éves korig is lehet űzni magas szinten. 

A birkózást is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Birkózó Szövetség: birkozoszov.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!