A magyar vívás életében a 2019-es esztendő, egyedülálló, kiemelkedően sikeres év, magához a víváshoz és a többi sportághoz viszonyítva is. Elég csak a hazai, július 15. és 23. között lezajlott FIE Vívó Világbajnokságra gondolni. Ám, ha ez önmagában nem lenne elég, Boczkó Gábor, a Magyar Vívó Szövetség sportigazgatója számolt be Nekünk a magyar sikertörténetről. „Az idei évben az utánpótlás és a felnőtt világversenyek is jól sikerültek, megerősítettük helyzetünket a világ elitjében. A Budapesten megrendezett felnőtt világbajnokságon egy arany és két ezüstérem, a felnőtt Európa-bajnokságon két ezüst és két bronzérem született, illetve több döntős helyezést is elértünk. A kadett junior EB-n majdnem minden csapatunk dobogóra állt és sok egyéni éremmel is gazdagodtunk, a kadett junior VB-n pedig négy aranyérmet szereztek a fiatalok, ami igazi csúcsteljesítmény volt, hiszen erre ezelőtt csak 1996-ban volt példa. A hazai rendezésű eseményen a kardcsapatunk elvesztett aranyérme igazán fájó Dél-Korea ellen, még most is tartom magam ahhoz, hogy műhiba miatt elvették ezt tőlünk, de a fiúk nagyon kitettek magukért és éremesélyesek Tokióban.”

A budapesti vívó VB az eredményesség mellett több szempontból is pozitív hatást gyakorolt a hazai sportéletre. „Közel 3000 igazolt versenyzővel rendelkezünk minden korosztályban és kb. 5000 gyermek vív a sulivívás programunk keretein belül. Egyrészt ezért rendeztünk világbajnokságot, hogy ezek a fiatalok inspirálódhassanak, még jobban kötődhessenek a víváshoz, illetve még több gyermek ismerkedhessen meg a sportággal és esetlegesen kerüljön be ebbe a rendszerbe a későbbiekben. Másrészt pedig az olimpiai kvalifikáció miatt, hiszen magyar közönség előtt, hazai pályán könnyebb a kvótaszerzés, mindenképpen meg szerettük volna ragadni ezt a lehetőséget.”

Hogyan zajlik a vívók kvalifikációja az olimpiára? Kik a legnagyobb esélyesek és nagy reménységek? – Boczkó Gábortól ezekre a kérdésekre is kimerítő, mindent átfogó válaszokat kaptunk. „A kvalifikáció 2019. április elsején indult és 2020. március 31-ig tart, egy egy éves versenysorozatot foglal magába, nyolc világkupával, illetve az EB-vel és a VB-vel. A tíz versenyből ötön vagyunk túl, a férfi kardcsapatnak csak matematikailag nincs kvótája még, de velük mindenképpen számolni kell, a női kardcsapat szintén nagyon jó pozícióban van. Férfi és női tőrben nem állunk jelenleg kijutó helyen, de ők is jól állnak, jó esélyeik vannak. A vívásban egy csapatkvalifikáció a csapatkvóta mellett három egyéni kvótát is jelent, így ebben könnyebb kvalifikálni. Egyéniben ennél jóval nehezebb a helyzet, de itt Siklósi Gergely, férfi párbajtőröző és Kreisz Fanni, női tőröző jelenleg kijutó helyen állnak.”

A riói olimpián megszerzett négy éremmel magasra tették a mércét a magyar vívók. A sikeres szereplést követően mindenki Szilágyi Áron és Szász Emese szeretett volna lenni. „A jövő évi, tokiói olimpián meglátásom szerint két éremnek van realitása, nagyon bízunk abban, hogy az egyik alkalmával felcsendülhet a magyar himnusz a dobogó legfelső fokán. Siklósi Gergely 22 éves (a hazai rendezésű VB-n világbajnok lett), Pusztai Liza 18 éves (17 évesen felnőtt EB bronzérmet szerzett), Márton Anna 24 éves (idén EB-bronzérmes lett Düsseldorfban), mindegyikőjük fiatal és tehetséges, bennük még lehet két – vagy akár három olimpia is.”