•  
  •  

Négyévente az egész világ egyetlen sportesemény, az olimpiai játékok miatt ég lázban. Minden sportoló álma, hogy egyszer kijuthasson az ötkarikás játékokra és ott méltó módon képviselhesse hazáját. Minden sportszerető ember szenvedélyesen, töretlen hittel és bizalommal szurkol nemzete résztvevőinek, hogy elérjék hőn áhított vágyaikat és eredményesen szerepeljenek a viadalon.

Kétségkívül az olimpia a legjobban várt, a legtöbb sportolót és szurkolót megmozgató, a legértékesebb címeket felvonultató sportesemény az egész világon. De vajon mennyi mindent nem tudunk még róla?

Itt az ideje az ötkarikás játékok mélyére ásni és felfedni a legérdekesebb statisztikákat, információkat, tudnivalókat.

1. Az újkori olimpiai játékok sora 1896-ban Athénban kezdődött, az első téli olimpiát 1924-ben, a franciaországi Chamonix városában rendezték.

2. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, 1994-től a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.

3. Az olimpiád fogalma a pánhellén játékok tiszteletére alakult ki, mint a sportban használatos időszak. Felöleli a két olümpia között eltelt négy évet, korunkban időnként használják magára az olimpiai évre is.

4. Az olimpia hármas jelszava: Citius, Altius, Fortius avagy Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben

5. Az olimpiai játékok szimbóluma az öt karika, mely valószínűleg az öt kontinens egységét jelképezi, de van egy másik magyarázat is, miszerint a sport alapelveit szimbolizálják: a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget.

6. Az 1900-as párizsi olimpia volt az első, amelyen nő is versenybe szállhatott a győzelemért.

7. Az első, 1896-os olimpián 14 ország 241 résztvevővel versenyzett, ez a szám 2008-ra, 205 országra és 11028 sportolóra változott.

8. Napjainkig három olimpia maradt el: az 1916-os játékok az I. világháború miatt, az 1940-es és az 1944-es nyári és téli olimpiai játékok pedig a II. világháború miatt.

9. Az olimpiai lángot minden játékot megelőzően a görögországi Olümpiában gyújtják meg, csupán a Nap melege segítségével. Innen – ha lehetséges – egymást váltó futók juttatják el az adott olimpia, rendező városáig, és ezzel a lánggal gyújtják meg a nyitóünnepségeken az olimpiai stadionban elhelyezett hatalmas fáklyát, amelynek lángja a játékok végéig lobog. 2012-től biztonsági okokból csak a rendező országban viszik körbe a fáklyát.

10. Az 1968. évi nyári olimpiai játékokon volt először hivatalos kabalája a játékoknak, és ezt a hagyományt azóta minden rendező város tartja. Ezek a figurák állati, emberi vagy fantázia szülte alakok, amelyek a játékoknak helyet adó ország kulturális hagyományaira jellemzőek.

11. Az olimpiai játékok hivatalos nyelve a francia és az angol, de a mindenkori rendező ország nyelve is hivatalos címet kap.

12. Az olimpiai játékok első helyezettjei aranyérmet kapnak – 1912-ig színarany, ezután arannyal futtatott ezüst, majd arany tetejű ezüstlap. Minden aranyéremnek legalább 6 gramm aranyat kell tartalmaznia.

13. Jelenleg legtöbb olimpiai bajnoki címmel (23) és a legtöbb olimpiai éremmel (23 arany – 3 ezüst – 2 bronz) az amerikai úszó, Michael Phelps büszkélkedhet.

14. A 2020-as tokiói ötkarikás játékok az első olyan olimpia, melyet nem töröltek, hanem elhalasztottak. A tokiói olimpiát 2021-ben tervezik megrendezni.

15. Magyarország olimpiai érmei számokban: 177 arany, 151 ezüst, 175 bronz.

 

Forrás: Wikipédia

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!