•  
  •  
  •  
  •  

A vízilabdameccseket 30×20 m területű pályán játsszák, ahol a víz minimális mélysége 180 cm. A pálya mindkét alapvonalán kapuk állnak, amelyeknek szélessége 3 m, magassága pedig a víz felszínétől számítva 90 cm. A cél: az ellenfél kapujába minél többször bejuttatni a 70 cm kerületű labdát.

Egy csapatot 13 játékos alkot, úgy, hogy egyszerre csak heten tartózkodhatnak a vízben. A többiek csereként bármikor bevethetők. Egy mérkőzés négy negyedre oszlik. Minden egyes játékrész nyolc perc. Az első két negyed, valamint a harmadik és a negyedik játékrész között a szünet kettő perc, míg a második és a harmadik negyed közötti – úgynevezett nagyszünet – időtartama 5 perc. A támadó csapat 30 másodpercig szőheti támadását, utána kapura kell dobnia a labdát. Amennyiben a lövés a kapufáról vagy az ellenfél valamelyik játékosáról ismét a támadócsapat tagja elé pattan, akkor újra indul a támadásidő. A játék közben elkövetett szabálytalanságért a játékvezetők szabaddobást ítélnek, de súlyosabb esetekben 20 másodpercre kiállíthatják a játékost. Ha egy játékos a mérkőzés folyamán háromszor kerül a kiállítás sorsára, akkor el kell hagynia a medencét annak a meccsnek az idejére végleg, ám a helyén cserejátékos szerepelhet. A mérkőzést két játékvezető vezeti. Amelyik csapat több gólt ér el, az nyeri a mérkőzést.

A vízilabda története

A vízilabdát kitaláló angolok a Football in the water, azaz „labdarúgás a vízben” nevet adták neki. A világon az első vízilabdameccset angol evezősök játszották, 1884-ben. Akkoriban még nem létezett kapu, tehát csak úgy lehetett gólt elérni, ha a labdát a pálya végében álló csónakra vagy tutajra helyezték, illetve dobták. A vízilabdázás 1900 óta szerepel a nyári olimpiák programjában.

A vízilabda Magyarországon

Itthon 1889-ben, Siófokon rendezték az első vízilabda-mérkőzést, 1904 óta létezik országos bajnokság. Az 1907-ben alakult Magyar Úszó Szövetséghez tartozott a vízilabda is, egészen 1990-ig, amikor megalapították az önálló Magyar Vízilabda Szövetséget. Magyarország sikeresnek mondható ebben a sportágban, mindkét nem tekintetében, bár olimpiai aranyérmet csak a férfiak nyertek (nem keveset), de világ- és Európa-bajnoki aranyéremmel mind a nők, mind a férfiak büszkélkedhetnek.

Kinek ajánlott?

Elsősorban a magas, hosszú karú fiataloknak ajánlott. A fizikai adottságokon túl elengedhetetlen az erős karakter és a megfelelő küzdőszellem.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Csapatszellemet;
  • gyors helyzetfelismerést;
  • gyors döntéshozatalt. 

Előnyök és hátrányok

A vízilabdázók közösségének szellemisége inspiráló, továbbtanulásra serkenti a fiatalokat. Összetartó közösség. Hátrányai az uszodai sport jellegéből fakadnak.

Mikortól ajánlott?

A vízilabdázást 7-9 éves korban javasolt elkezdeni úgy, hogy előtte a gyerek már 3-4 évet járt rendszeresen úszni, versenyezni. Versenyszerűen jellemzően 30-35 éves korig űzött.

A vízilabdát is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Vízilabda Szövetség: waterpolo.hu