144 éve, ezen a napon – február elsején – született Hajós Alfréd, hazánk első olimpiai bajnoka. Nem csak az első, de hazánk második olimpiai aranyát is ő nyerte Athénban, 1896-ban. Később más területeken is sikereket ért el, nevét az általa tervezett uszoda viseli.
Guttmann Arnoldként látta meg a napvilágot, az édesapja tanította meg úszni a Parlament előtti Duna-szakaszon. Szomorú tény, hogy az apja, aki nagyon jól úszott, vízbe fulladt, nem láthatta felnőni a gyermekeit és nem ünnepelhette legnagyobb fia későbbi sportsikereit.
Arnold az aggódó édesanyja intelmei ellenére folytatta az úszást, a Hajós Alfréd névre is azért volt szükség, hogy az édesanyja ne jöjjön rá, hogy Arnold versenyeken indul és szép eredményeket ér el.
Barátaitól hallott először az újjáéledt olimpiai mozgalomról, egy ideig tanakodott is, hogy úszásban vagy atlétikában induljon, de végül apja emlékére az előbbi mellett döntött.
Válogatóversenyek előzték meg az olimpiai utazást, amikor kiderült, hogy ott lehet Athénban, el kellett kéredzkednie az iskolából, ekkor ugyanis már a műszaki egyetem hallgatója volt.
„Az ivás, a kártya, a tánc és a sport nem vezethet jóra!” – mondta neki tanára, Ilosvay Lajos, de végül elengedte az olimpiára. Igaz, amikor Arnold, aki ekkor már inkább az Alfréd nevet használta, két arannyal hazatért, az sem hatotta meg a professzort, csupán akkor enyhült meg, amikor tanítványa kitűnőre vizsgázott kémiából, ekkor azt kívánta neki, hogy legyen olyan sikeres az építészmérnöki hivatásban is, mint amilyen a sportban.
Hajós Alfréd ugyanis, mindössze 18 évesen, két úszószámot is megnyerte az olimpián, kis szünettel egymás után, vagyis ő szerezte hazánk első és második olimpiai aranyérmét is.
Hajós Alfréd hamar visszavonult, ezt követően atletizált, focizott, volt labdarúgó játékvezető, válogatott focista és szövetségi kapitány is. A második világháború háború alatt, amíg a korábbi sportsikerei védték, mentesült a zsidótörvények alól, sőt, bújtatta sorstársait, később már neki is bujkálnia kellett. Számos sportlétesítmény fűződik a nevéhez, a kor egyik legsikeresebb építészmérnöke lett.
1955-ben, 77 évesen, tüdőbetegségben hunyt el.
Forrás: ujkor.hu/fotó: olimpia.hu
