A vízen űzhető evezős sportágak tárháza kimeríthetetlen. A hagyományos síkvízi kajak és kenu szakág és annak különböző típusai, az egyre népszerűbb sárkányhajó és a feltörekvő, izgalmas SUP (állva evezés) után, íme egy újabb, a vadvízi evezés vagy más néven a rafting.
A raftingozás extrém sport, mely igazi adrenalin löketet adhat, de kiválóan alkalmas csapatépítő programnak is, hiszen az ilyen hajókban való evezés, az ún. „whitewater”folyókon teljes összhangot kíván meg a bent ülőktől. Bár Magyarországon a területi adottságok miatt ez a sport nem űzhető, a szomszédos országokban találunk raftingozásra alkalmas környezetet.
Itthonról viszont a Kanyon Aktív Kft. szervezte túrák segítségével bárki nekivághat Ausztria vagy éppen Szlovénia zuhatagos vizeinek. A rafting rejtelmeibe Markovics András, a Kanyon Aktív Kft. ügyvezetője, túravezetője kalauzol el minket, megosztva így az olvasókkal a sportághoz köthető legfontosabb tudnivalókat.
Hogy mik is ezek? Az egyik alapvető és egyben első kérdés mindig, hogy hány éves kortól, és mégis kiknek ajánlott az adott mozgásforma?
„Folyóktól függően Ausztriában és Szlovéniában általában 7 éves kortól lehet raftingolni, 7-14 éves kor között szülői felügyelettel, 14 éves kor fölött pedig szülői engedéllyel. A programok előtt mindig tartunk egy részletes balesetvédelmi oktatást és természetesen az indulás előtt mindig lehet gyakorolni is az evezést. A félénkebb utasoknak a 6-8 személyes rafting hajót javasoljuk – melyet minden esetben képzett túravezető kormányoz – de akinek van némi síkvizes tapasztalata az bátran kipróbálhatja a 2-3 személyes vadvízi kenut is túravezetővel, vagy akár önállóan is.
A raftingra alkalmas folyókat WW (white water) I-VI között szokták osztályozni, melyet meghatároz a folyó esése, vízhozama is. WW I szintnek például a Rába felső vadregényes része felel meg, a WW VI pedig az evezhetetlen nehézségű folyót jelöli. A túrát szervező cégek utasok számára általában közepes WW II-WW IV nehézségű folyókra szerveznek túrákat természetesen képzett túravezetői kísérettel.
Bárki kipróbálhatja a raftingot, aki biztos úszótudással és átlagos fizikai kondícióval rendelkezik. Semmilyen előzetes tapasztalat nem szükséges, de a síkvízi kajakos, kenus tapasztalat mindenképpen előnyt jelent.
Vannak kizáró betegségek, ilyen például szívműtét, epilepszia, gerincsérv, illetve olyan betegségek, melyben a hideg víz, a fokozott megterhelés, a stresszhelyzet életet veszélyeztető állapotromlást idézhet elő. Sajnos a fogyatékossággal élők sem vehetnek részt az ilyen jellegű programokon.”
Komplex és átfogó információkkal rendelkezünk immár az alapokat tekintve, de vajon milyen anyagi vonzatai vannak egy-egy túrán való részvételnek?
„Sajnos Magyarországon a sport nem űzhető, mert a raftinghoz 1500-2000 m magas hegyek és megfelelő méretű vízgyűjtő terület szükséges. Mi a szomszédos országok közül Ausztriát (Salza folyó), Szlovéniát (Soca folyó) javasoljuk. Tavasszal hóolvadáskor a környező országok közül Szlovákiában, a Magas Tátrában és Erdélyben is vannak vadvízi evezésre alkalmas folyók, patakok.
A költségek nyilván függenek attól, hogy egy, vagy kétnapos programról beszélünk és persze attól, hogy hány éjszaka szállás és milyen ellátás szükséges. Az utazások általában egyénileg történnek, de igény esetén a buszos utazást is meg tudjuk szervezni. Ausztriában a Salza folyón az egy evezés program díja 14.500 Ft/fő, a kétnapos rafting túra két éjszaka apartman jellegű szállással, önellátással 42.000 Ft/fő.”
Mit nyerhet az, aki raftingozásra szánja el magát? Milyen tapasztalatokkal gazdagodhat a képességek és készségek terén?
„Evezős sport lévén hasonló a képességeket fejleszt, mint például a kajak-kenu sport. Mozgás koordináció, erőnlét, összpontosítás és persze a kommunikáció, mivel a hajók 2-8 személyesek és a hajók eredményes mozgatásához az evezősök együttműködése elengedhetetlenül fontos.”
