Lábtenisz

Szabályai közösen a 3 szakágra vonatkozóan: A győzelemhez két nyert szettre van szükség. Egy szett 11 pontig tart, és 2 pont különbséggel kell nyerni. A netszes (hálót érintő) szervák mindenhol érvényesek, tehát a játék tovább folyik, nincs szervaismétlés. A szervát lehet levegőből is fogadni, nem muszáj pattanni hagyni az adogatóudvaron. A vonal a pálya része, tehát ha arra esik a labda, megy tovább a játék. (Lehetőség van időkérésekre is, az meg van határozva, melyik szakágban mennyiszer lehet.)

Lábtenisz szakágak

Egyéni

• Pálya mérete: teniszpálya adogatóudvara (8,2×12,8 m).
• Megengedett pattanások száma: 1.
• Megengedett érintések száma: 2.
• Szerválás: balról balra (páratlan saját pont esetén), illetve jobbról jobbra (páros saját pont esetén).
• Cserejátékos: nincs cserelehetőség.

Páros

• Pálya mérete: teniszpálya adogatóudvara (8,2×12,8 m).
• Megengedett pattanások száma: 1.
• Megengedett érintések száma: 3.
• Szerválás: balról balra (páratlan saját pont esetén), illetve jobbról jobbra (páros saját pont esetén).
• Cserejátékos: 3 főt lehet nevezni ebben a szakágban.

Hármas

• Pálya mérete: a teniszpálya adogatóudvarától még 2,6 méterrel hosszabb (8,2×18 m).
• Megengedett pattanások száma: 1.
• Megengedett érintések száma: 3.
• Szerválás: nincs kötött szerva, tehát bárki bárhonnan és bárhova szerválhat, a lényeg, hogy az ellenfél adogatóudvarába essen a labda.
• Cserejátékos: 5 főt lehet nevezni ebben a szakágban, tehát két cserejátékos van.

A lábtenisz története

A lábtenisz, különböző néven már az 1920-as években népszerű volt Európa több országában. A játék elismert kitalálása egy cseh focicsapathoz kötődik, 1922-ben. A hivatalos játékszabályokat először 1940-ben írták le. Az első szövetség Csehszlovákiában alakult, 1971-ben, Nemzetközi Lábtenisz Szövetség pedig 1987 óta létezik. Az első világbajnokságot 1994-ben rendezték, egyéniben Magyarország aranyérmet szerzett.

A lábtenisz Magyarországon

A lábtenisz legelső változatát, a királyaftát már a múlt század elején is játszották a tereken. A harmincas évek közepén a focisták kedvelt kiegészítő játéka volt a tengó, amely abban különbözött a királyaftától, hogy egy rúd vagy egy háló segítségével két részre osztották a pályát, és a játékot immár párban űzték, míg az aftában a négy játékos egyedül volt. A hetvenes évek közepétől az ország különböző részein, elsősorban strandokon kezdtek el szervezni nyílt vagy zártkörű, helyi vagy országos lábtengóversenyeket, ahol az irányadó szabályokat mindig a helyi sajátosságokhoz igazítva a rendezők határozták meg. Az idők folyamán látogatottsága révén kiemelkedett a többi verseny közül a siófoki torna, melynek győzteseit ebben az időben kezdték lábteniszbajnokoknak tekinteni. Ugyanígy az ott érvényes szabályokat ekkor kezdték alkalmazni más versenyeken is.

A Magyar Lábtenisz Szövetség 1990-ben alakult. A magyar lábteniszezők az 1994 óta rendezett világbajnokságokon mindhárom szakágban szereztek már érmet (egyéniben és hármasban aranyat is), sőt, két olyan világbajnokság is volt, amikor mindhárom szakágban dobogós helyen végeztek.

Kinek ajánlott?

Remek szabadidősportként mindenkinek ajánlott, kortól, nemtől függetlenül.

Milyen képességeket fejleszt?

• Robbanékonyságot;
• gyorsaságot;
• reakcióidőt;
• koncentrációképességet.

Magyar Lábtenisz Szövetség: labtenisz.hu