•  
  •  

42 195 méter. Félelmetes táv, melynek teljesítéséhez hihetetlen mentális erő és kiváló fizikai állóképesség szükséges. A kitartás egyik szimbólumaként is ismert sportág eredete egészen a görög-perzsa háborúkig, Philipidész, görög katona legendájáig nyúlik vissza.

Ugyanis amikor i. e. 490-ben az athéni seregek a marathóni csatában győzedelmeskedtek a túlerőben lévő perzsa sereg felett, a vert had hajóhada Athén ellen indult, hogy még a dicsőséget elért hadsereg visszaérkezése előtt elfoglalják a védtelen várost. Philipidész ekkor futva tette meg a mintegy 150 mérföldnyi távolságot Marathón és Spárta között, hogy a spártai katonákat segítségül hívja a csatába. A szóbeli egyezség ekkor megköttetett, de a spártaiak a holdtölte beálltához kötötték bevonulásukat a harcba. Ekkor a hivatásos futó, Philipidész visszafutott Marathónba, hogy hírét vigye a görögök üzenetének.

A legendának azonban más olvasata is van, miszerint azért futotta le a görög-perzsa háború helyszíne és Athén közti 40 km körüli távot, hogy a győzelem hírét vigye, ezzel együtt figyelmeztetve az athéniakat a közelgő támadásra. E történet azonban nem feltétlenül kapcsolódik Philipidész nevéhez.

Elmerülve a történelmi előzményekben, elkerülhette figyelmünket, hogy még a bevezetőben a pontos maratoni táv szerepel, addig a legendáról szóló részben csak 40 km körüli megnevezést látunk. Mennyi is az annyi?

Az 1896-os, első újkori olimpián Athénban, a legnagyobb érdeklődés a maratoni futás versenyszámát övezte. A Marathóntól Athénig tartó utat 40,42 km-nek mondták, azonban ez valójában csak 36,7 km volt. Az első olimpiákon még nem volt egységes, hivatalosan elfogadott maratoni táv, a résztvevők más és más távokat futottak.

Az 1908-as londoni olimpiára azonban 42 kilométerre bővítették a távot, ugyanis az út a Windsori kastélyból a White-City stadionig pontosan ezt a számot jelentette. Hol van viszont a hiányzó 195 méter?

Alexandra királynő tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a futók nem a stadion királyi díszpáholya előtt érnek célba, így a távot megtoldották még 195 méterrel, hogy a feltétel teljesülhessen. Így hát a királynő nevéhez és akaratához köthető az, hogy mind a mai napig 42195 méterben határozzák meg a maratoni távot.

A jelenbe kanyarodva azonban, az ország legnagyobb szabadidősport eseményének – a szeptember 10-11-ei hétvégén megrendezésre kerülő 35. Spar Budapest Maraton – vasárnapján az emberfeletti teljesítményre képes futók Budapest gyönyörű és változatos útvonalán vághatnak neki a hihetetlen, 42195 méteres távnak, hogy aztán boldogan és büszkén léphessék át a célvonalat.

A verseny az Ötpróba programsorozat hivatalos pontszerző állomása, ahol a maratoni távért járó 6 Ötpróba pont mellett, a 30, 21, 10 és 5 km-t teljesítők is pontokkal gazdagodhatnak.

Forrás: wikipedia.hu, futanet.hu

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!