“Reggelizz mint egy király, ebédelj mint egy polgár, vacsorázz mint egy koldus!” – mondogatták nagyszüleink gyakran. Egy picit járjunk utána, mekkora jelentősége van az étrendi időzítésnek!
Nagyszüleink és dédszüleink bizony tudtukon kívül táplálkozási szakemberek voltak. Tudták, hogy mely tápanyagokat nem célszerű keverni, tudták, hogy a mértékletességnek mekkora hatása van, rengeteget tudtak a bioritmusról és nagyon jól ismerték az étrendi időzítés fontos kérdéseit.
Cirkadián ritmus
Az élőlényeket érő külső ingerek általában nem állandóak, hanem napi ingadozást mutatnak. A növényeket a fény, a parti sziklafalon élő kagylókat a tenger, az erdő állatait a nappal és az éjszaka rendszeres váltakozása készteti egyfajta szinkronizációra, bioritmusra. A ritmus kialakulásának oka igen egyszerű: a szervezet nem tart fent fölöslegesen kapacitásokat olyan feladatokra, amiket aktuálisan nem kell elvégezni.
Izmaink nem készülnek fel a munkára éjfél után, hiszen normálisan éjjelente nem mozgunk. A hasnyálmirigyünk és az egész emésztő traktusunk szintén főként nappal kapja a “feladatokat”, ezért éjszaka csökken az enzim elválasztás, és csökken az egész emésztő traktus érzékenysége. Szinte minden testi sejtünk rendelkezik bioritmussal, azaz egy időben ciklikusan változó reakciónormával.
A hasnyálmirigyünk érzékenyebb a tápanyagokra a nappali órákban, az emésztésünk jobban működik a délelőtti időszakban, az izmaink is hatékonyabban veszik fel a tápanyagokat abban az időszakban, amikor evolúciós szinten hozzászoktak a mozgáshoz. Ez a tápanyag időzítés egyik fontos alapelve.
Inzulin és glükagon
Étkezés hatására vércukorszintünk és a vér aminosav koncentrációja is megemelkedik, mely hatására hasnyálmirigyünk inzulint választ ki a keringésbe. Ez a hormon ad parancsot a sejteknek a tápanyag felvételére. Az inzulin egy tároló hormon, azaz fokozza azokat az élettani folyamatokat, melyek a tápanyag felvételével és raktározásával kapcsolatosak. Az inzulin tehát anabolikus, de ugyanakkor hízlal, fokozza a zsírok képződését, felvételét, raktározását.
Étkezések között a vér tápanyagszintjének fenntartására glükagont termelünk. A glükagon egy hormon, mely ellentétes hatást vált ki, tehát mobilizálja, felszabadítja a tárolt energiát, zsírokat, szénhidrátokat. Segítségével szervezetünk lebontó állapotba kerül, mely során eltávolítja a hibás, elromlott szerkezeti elemeket, rossz receptorokat, hibás sejteket. A lebontó folyamatok épsége a hosszú élet titka.
Nagyapáink napi 3 alkalommal étkeztek, a teljes étkezési ablak ritkán nyúlt hosszabbra 8-9 óránál. Ennek megfelelően a nap egyharmadában volt az inzulin tároló hatása domináns, míg kétharmadában a glükagon lebontó és sejtmegújító hatását élvezték.
Ez az arány drámaian megváltozott az elmúlt években.
Néhány évvel ezelőtt kutatók több, mint 26 ezer étkezés időzítését vizsgálva azt találták, hogy a vizsgált alanyok túlnyomó többsége reggel 6 és éjfél között kisebb megszakításokkal gyakorlatilag folyamatosan táplálkozik. Még meglepőbb volt a megfigyelés, hogy az éjfél és reggel 6 óra közötti időszakra is meglehetősen sok tápanyagbevitel jutott. Látható tehát, hogy a glükagon napi 66%-os dominanciája kevesebb, mint 25%-ra csökkent, és az inzulin átvette az irányítást az anyagcserénk felett.
A lenti ábrákból jól látható, hogy egy normál, napi 8 órás táplálkozási ablak esetén szervezetünk zsírtároló tendenciái korlátozottak, míg folyamatos táplálkozás, nassolás mellett megállás nélkül provokáljuk az inzulin kiáramlást és a zsírtárolást.
Étkezés és edzés
Az edzés akár 20-szorosára is növelheti az aktuális energiaigényünket, képes teljesen kimeríteni testünk szénhidrátraktárait és a regeneráció sokszor még az edzésnél is több energiát igényel.
Az edzés előtti szénhidrát és kis mennyiségű fehérjebevitel, valamint az edzést követő azonnali tápanyagbevitel nagyban javítja a teljesítményt és a regenerációt. Edzés előtt 1-1,5 órával célszerű kis mennyiségű, könnyen emészthető fehérjét (10-12 g tejsavó fehérje), valamint 1 g/testtömeg kg könnyű, rostmentes szénhidrátot fogyasztani.
Állóképességi edzés esetén az edzést követően minél hamarabb, lehetőleg 10 percen belül célszerű 1 g/kg gyorsan felszívódó szénhidrátot és 20-25 g könnyű fehérjeforrást bevinni. Az erősportolók, súlyzós edzést végzők számára a regeneráció nem igényel szénhidrátot, ezért számukra az azonnali fehérjepótlás lehet eredményesebb.
Mi a jó nekem?
A legjobb diéta sem működik mindenkinél, azonban van néhány laborvizsgálat, mely segít irányt mutatni:
- Inzulin rezisztencia vizsgálat: Az éhgyomri vércukor és inzulinszint vizsgálatával megkaphatjuk az úgynevezett HOMA-indexünket. Ez ugyan nem diagnosztikai értékű vizsgálat, mégis jól mutatja, mennyire tolódott el szervezetünk cukor háztartása. Az emelkedett HOMA index felveti az inzulin rezisztencia gyanúját, így érdemes lehet kordában tartani a szénhidrát bevitelt és kipróbálni egy időben korlátozott étkezést.
- Pajzsmirigy funkció vizsgálat: alacsony pajzsmirigy hormontermelés, esetleg autoimmun pajzsmirigy alulműködés esetén szervezetünk kevesebb pajzsmirigy hormont termel, anyagcserénk lelassul. A gyenge pajzsmirigy funkció tovább romolhat szénhidrát megvonás vagy időszakos éhezés hatására. Ilyen esetekben kifejezetten nem javasolt hosszabb éhezéses periódusokat fenntartani. Helyette közepes keményítő tartalmú, időben jól elosztott étkezést javasolnak a szakemberek.
Hamarosan egy új, érdekes és manapság nagyon aktuális témakörrel jelentkezünk, addig is, kérdés esetén fordulj hozzánk bizalommal!
Elérhetőségünk: sportdiagnosztika@synlab.com
