•  
  •  
  •  
  •  

A kajak-kenu vízi sportág, amelynek versenyeit állóvízen rendezik meg. A sporteszközben menetirányban ülnek (kajak), illetve térdelnek (kenu) a sportolók, és lapátjukkal folyamatosan és egyenlő időközökben, azonos körmozgásokat (ciklikus mozgást) végezve hajtják előre a hajóikat.

A kajakosok kéttollú lapáttal mindkét oldalon, a kenusok egytollú lapáttal egy oldalon evezve végzik a mozgást. A hajó irányítását a kajakosok a hajóba épített kormánnyal, a kenusok pedig a kenulapáttal végzik. A gyorsasági szakágban a sportolók számára hosszú évtizedek óta három kategóriában (férfi kajak és kenu, illetve női kajak) rendeznek versenyeket, ám a jövőben úgy tűnik, előtérbe kerülhet a női kenuzás is. A viadalokat bójasorokkal kijelölt, kilencsávos pályán rendezik meg 200, 500, 1000 és 5000 méteren. A versenyzők egyes, páros és négyes hajókban vetélkedhetnek, a versenyrendszer alapján elő- és középfutamok során lehet kivívni a döntőbe jutás lehetőségét. A kajak-kenu sport amellett, hogy emberi erőn alapszik, technikai sportág is, hiszen a jó eredmény elérésében fontos szerepet játszik az eszközök minősége. A kajakosok és kenusok korábban fa, a sportág robbanásszerű fejlődésének köszönhetően ma már rendkívül vékonytestű, könnyű és gyors műanyag hajókban eveznek. A hajóhoz hasonlóan rendkívül fontos a jó lapát megválasztása, hiszen a finom vízfogás és a csapások során a jobb hatásfok elérése szintén segíti a versenyzőt a jobb eredmény elérésében.

A kajak-kenu története

A sportág alapeszközeit az eszkimók (eszkimókajak) és az észak-amerikai indiánok (indián kenu) adták a világnak. A mai kajak-kenu sport alapjait azonban egy skót kutató, felfedező, a Rob Roy becenéven is emlegetett John MacGregor fektette le. 1924. január 19-én Koppenhágában IRK (Internationale Repräsentantenschaft Kanusport) néven megalakult a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetség, amely 1946 óta ICF (International Canoe Federation) néven működik. A sportág első Európa-bajnokságát 1933-ban Prágában rendezték meg, míg az olimpiai programban először az 1936-os berlini játékokon szerepelhetett. Az első világbajnokságot két évvel később, 1938-ban a svédországi Vaxholmban tartották. A világbajnoki és olimpiai program az elmúlt több mint hét évtized során többször is módosult. 2009-ben döntés született arról, hogy az olimpiai programon 1000 méteren férfi K-1-es, K-2-es, K-4-es, valamint C-1-es és C-2-es versenyeket rendeznek, míg amellett, hogy marad a nők 500 méteres K-1, K-2 és K-4-es száma, eltűnnek a férfi 500 méteres versenyek, és helyettük 200 méteren (férfi K-1, K-2 és C-1, illetve női K-1) szállnak majd vízre a résztvevők. (K: kajak, C: kenu, a számok a hajóban helyet foglaló személyek számára utalnak.)

A kajak-kenu Magyarországon

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség 1941-ben alakult meg. Kajak-kenuban sportnagyhatalomnak számítunk, versenyzőink számos érmet szállítottak haza mind az olimpiákról, mind a világ- és Európa-bajnokságokról.

Kinek ajánlott?

A kajakozás és a kenuzás mindenkinek ajánlható, aki szereti a vizet, a természet közelségét, és jól tud úszni.

Milyen képességeket fejleszt?

  • Állóképesség;
  • egyensúlyérzék;
  • dinamizmus;
  • kitartás;
  • ügyesség.

Előnyök és hátrányok

Kétségkívüli előnye, hogy szabad levegőn végezhető sportág, sok pozitív élettani hatással.

Mikortól ajánlott?

A kajak-kenu sport már 8-9 éves korban elkezdhető, megfelelő úszástudás esetén. Nagyon korán be lehet kapcsolódni a versenysportba is, évtizedekig űzhető versenyszerűen is, szabadidősportként pedig egész életünk során.

A kajakot és a kenut is kipróbálhattad (száz további sportággal együtt) a XXII. Budapesti Nagy Sportágválasztón, május 25–26-án. Kipróbáltad?

Magyar Kajak-Kenu Szövetség: kajakkenusport.hu