•  
  •  

A küzdősportok családjába tartozó vívás katonai tevékenységből, harci előkészületekből fejlődött ki. Hagyományosan lovagias sport is, ebből kifolyólag a mai napig a küzdelmek tiszteleten alapulnak és az etikett betartása is a szabályok fontos alapját képezi.

A sportág alapjait 1914-ben fektette le a Nemzetközi Vívó Szövetség Dr. Nagy Béla társelnöksége alatt, mely szabályok kisebb változtatásokkal a mai napig érvényben vannak. Minden mérkőzést, azaz asszót, az ellenfelek felemelt fegyverrel való tisztelgéssel kezdenek egymás, majd a bíró és a közönség felé. Az asszó végén a felek a fegyvertelen kézzel kezet fognak és megköszönik a küzdelmet. Amennyiben a felek ezt elmulasztják, kizárják őket a versenyből. Ebből is látszik, hogy a tisztelet mennyire fontos és alapvető szabály a vívásban.

A küzdelmek a küzdőtéren, azaz a páston zajlanak. A mérkőzés célja, hogy a versenyzők közül az egyik minél hamarabb elérje a megadott találatszámot (5, 15 találat, tus), így megnyerve az asszót, vagy több találatot érjen el az adott idő lejártáig, mint ellenfele.

Ebben a sportágban nem a test küzd a test ellen, hanem a fegyverek egymás ellen. A vívók célja, hogy érvényes találatot ejtsenek az ellenfél testfelületén. Ezt a három vívás nemben – kardvívás, tőrvívás, párbajtőrvívás – különböző szabályok szerint érhetik el.

Kardvívásban deréktól felfelé, szúrással és vágással is lehet érvényes találatot szerezni. Tőrvívásban csak szúrással, deréktól felfelé lehet támadni, de a karok és a fej itt érvénytelenek. Párbajtőrnél is csak szúrással lehet pontot szerezni, azonban itt az egész testen érvényes a találat.

A kard és a tőr konvencionális fegyverek, azaz a támadót megilleti a pontszerzés elsőbbségének joga. Támadónak az a fél minősül, aki folyamatosan az ellenfél felé halad, miközben a fegyverrel megpróbál érvényes találatot adni. A védő azonban közbe szúrhat, és ha ő szerzi meg a találatot, övé a tus. Kettős találat azonban nincs, így ez kicsit kockázatosabb, mint kivédekezni a támadást. A támadást átveheti a védekező fél, ha kivédekezte a támadást és elindul a az ellenfél irányába támadó jelleggel.

A párbajtőr nem konvencionális, így itt nem számít, hogy ki a támadó és ki a védekező fél, aki előbb ejt érvényes találatot, azé a tus. Ha mindkét fél találata érvényes, az kettős találatnak minősül.

Fontos különbség még a fegyvernemek között a találatszerzés módja.

A tőrvívásban a penge elején lévő rugós felületnek kell eltalálnia az érvényes felületet, csak ekkor gyullad ki a zöld lámpa. A tőrvívók mellénye (lamé) fémszálakkal van átszőve. Ez zárja el az áramkört, és ha találatot kapnak, kivillan a piros lámpa.

Kardvívásban nem a penge végén lévő dugó jelzi a találatot, hanem a felsőtestet borító ruházatba szőtt fémszálak.

Párbajtőrvívásban a dugó jelzi a találatot, de erősebbnek kell lennie a nyomásnak, mint a tőrvívásban.

További különbség, hogy a fegyverek markolata a tőrvívásban és a kardvívásban adott típusú, a párbajtőrnél azonban a versenyző magának választhatja ki.

 

Forrás: wikipédia

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!