A küzdősport és a harcművészet szavakat általában ugyanabban a jelentésben használják, de valójában két külön irányvonalról van szó. Léteznek olyan sportágak, melyekben mindkét irányzat megtalálható, de általánosságban nem összemosható a két fogalom. Ahhoz, hogy megértsük a különbséget, tisztázni kell az alapfogalmakat.
Ha nagyon leegyszerűsítve szeretnénk megfogalmazni a különbséget, akkor azt mondhatjuk, hogy a küzdősportnál a győzelem elérése a cél, míg a harcművészetben nem a versenyzés a fő motiváció, hanem a jellem fejlesztése, a gyakorlatok elvégzésének tökéletesítése.
Ebből adódóan alapvetően különböző sportágak tartoznak a két irányvonalhoz, de vannak olyan mozgásformák, melyek mindkét irányzatot képviselik.
Küzdősport
A küzdősport kategóriájába tartozó sportágaknál a művészi célok háttérbe szorulnak, és a versenyzés, a másik legyőzése kerül előtérbe. Ennek érdekében nem a szépen kivitelezett mozdulatok a fontosak, hanem azok hatékonysága. A küzdősportban a kulturális vonások nem annyira meghatározóak, nem a szellemi, spirituális oldal a fontos, hanem a testi harc.
Ilyen sportágak például az ökölvívás, birkózás, vívás, kick-box, thai box, judo.
Harcművészet
A harcművészet a küzdősporttal ellentétben nem a versenyzésre helyezi a hangsúlyt, hanem a mozdulatok művészi kivitelezésére, és az adott sportág szellemi, spirituális értékeire. A rendszerek filozófiáját a harcművészek egyfajta életmódként fogják fel, amely meghatározza a mindennapjaikat.
A harcművészek is részt vesznek versenyszintű megmérettetéseken, de elengedhetetlen, hogy az adott sportág rendelkezzen filozófiai háttérrel.
Az ide tartozó főbb sportágak például az aikido, iaido, capoeira.
Küzdősport és harcművészet
Alapvetően a két csoport teljesen elkülönül egymástól, hiszen az egyik a versenyzésre épít, míg a másiknak a testi és lelki kiteljesedés a fő cél.
Van azonban olyan sportág, melyben mindkettő megtalálható, és nem létezik egyik a másik nélkül. Ilyen sportág például a karate, mellyel korábban részletesebben is foglalkoztunk.
A karaténak több válfaja létezik, melyek más-más szabályrendszert követnek. Vannak, amelyeknél a versenyzés a fontosabb, más sportágak azonban követik a harcművészetek alapjait, és nem a győzelemre nevelnek, hanem az útkeresés, a tisztelet és az önuralom fontosságára.
A különböző küzdősportok és harcművészetek többféle szabályrendszerre épülnek, alapvetően ezek különböztetik meg egymástól az ide tartozó sportágakat. Számtalan ilyen szabályrendszerről beszélhetünk. A tradicionális sportágak mellett újabb irányzatok is megjelennek, de ezek alapvetően a már létező technikai és taktikai alapokra épülnek.
A sportról általánosságban elmondható, hogy az egyik legjobb egészségfejlesztő tevékenység, de emellett a személyiségfejlődésre is nagy hatással van. Minden sportág más-más személyiség jegyeket erősít, de annyi biztosan közös, hogy fejleszti az akaraterőt, kitartóvá tesz és céltudatosságra nevel.
A küzdősportok és harcművészetek egyik legfőbb szempontja az önfegyelemre való tanítás. Ez az egyik legfőbb tulajdonság, amivel rendelkezniük kell, hiszen a harcok alatt nem szabad elveszíteni a fejüket. Nagyfokú koncentrációt igényel minden egyes küzdelem és minden mozdulat kivitelezése, amit könnyen elveszíthetnek, ha nem figyelnek eléggé oda magukra.
A küzdősportok és harcművészetek világában határozott értékrendet képviselnek a sportolók, melynek alapja a tisztelet. Tisztelik egymást, az ellenfeleiket, a befektetett munkát és a küzdeni akarást, még ha el is vesztik a küzdelmet.
Sokan agresszívnak tartják ezeket a sportágakat, de több kutatás kimutatja, hogy főleg a tradicionális harcművészetek, csökkentik az agresszív viselkedésre való hajlamot. Azok, akik ilyen sportágakat űznek, nem támadó jelleggel lépnek fel kiélezett helyzetekben, hanem megtanulják önvédelemre használni a képességeiket. Emellett, ha kell, határozottan fel tudnak lépni egy-egy konfliktus kezelésében, de nem lépik át az agresszivitás határait.
A személyiségfejlődés mellett fizikailag is sok jótékony hatása van a harcművészeteknek. Az egymás elleni küzdelem, a nehéz formagyakorlatok kiválóan fejlesztik az állóképességet, intenzív zsírégető hatása segít a súlyfelesleg leadásában és jó hatással van az anyagcsere folyamatokra. A gyakorlatok kivitelezése segíti az egyensúly fejlesztését, erősíti a törzsizomzatot, a sok nyújtás pedig hozzájárul a gyorsabb regenerálódáshoz.
Röviden úgyis összefoglalhatjuk, hogy minden harcművészet küzdősport, de nem minden küzdősport harcművészet.
Az, aki a harcművészetet választja, nem csak sportágat, hanem életformát is választ, mely kihat az egész életére, gondolkodására és életmódjára.
Forrás: Morvay-Sey Kata: Küzdősportok, küzdőjátékok
ellenfelem.hu, tovabb18.hu, Wikipédia
