•  
  •  

Manapság már gyakorlatilag mindennek van világnapja, így talán az elmúlt időben megkopott azok jelentősége. Pedig vannak köztük olyanok, melyeknek sokkal nagyobb figyelmet kellene kapniuk. Ilyen október 15-e is, a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája azt mutatja, hogy ma a világban 39 millióra tehető a vakok és 246 millióra a gyengén látók száma. Magyarországon közel 33 ezer vak ember él, a látássérültek száma pedig meghaladja a 218 ezret.

Információink kb. 90%-át vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni.

A vak és a gyengén látó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Okai: elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezen kívül a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog, a különböző sérülések és balesetek.

A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok és gyengén látók alkotják. A vezető ok a koraszülöttségből származó vakság. Ezen kívül a különféle szembetegségek is (pl. zöld hályog, súlyos rövidlátás, látóideg sorvadás stb.) a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethetnek.

A Fehér Bot Napja esélyt teremt arra, hogy megkezdődjön a párbeszéd a látássérültek és a látó emberek között. Egy lehetőség, hogy lebonthassuk a képzeletbeli falat a két csoport között, így feloldva a szorongást, amely az eltérő társadalmi helyzetből adódik.

Az előítéletek megszüntetésében, a tudat formálásában nagy szerepet játszik a média, de elsősorban azoknak a szemlélete változik, akik személyes kapcsolatba kerülnek vak és gyengén látó emberekkel.

Az Ötpróba esemény naptárában szereplő rendezvényeken nem ritka, hogy ilyen szabadidő sportolóval találkozunk.

A rendszeres sportolás életmódunk szerves részét kellene, hogy képezze, azonban számos hátrányos helyzetűként definiált csoport, így a testileg és /vagy szellemileg sérült emberek számára jóval nehezebb e „jogos igény” kielégítése. Magyarországon nemcsak a társadalom többsége számára, de még a sportszakma berkein belül sem magától értetődő, hogy a fogyatékos emberek is igényelhetik a rendszeres testmozgás lehetőségét, és hogy a szabadidősport-kínálat alakításakor a kereslet oldalán jelentkező speciális igényekhez való alkalmazkodás nemcsak szükséges, de akár jövedelmező befektetést is jelenthet a piacon.

Az, hogy a fizikailag meglehetősen inaktív magyar lakosság szabadidő-sportolási szokásai javuljanak, mára nemzetgazdasági kérdéssé is vált, hiszen az egészséges, vagy még inkább fitt munkavállalók a gazdasági fejlődés egyik zálogát jelentik. Emellett a társadalmi befogadás és az integráció hatékony eszközeként tekintünk a sportra, mely folyamatok jelentősége viszont a fogyatékos személyek szempontjából megkérdőjelezhetetlen.

A szabadidősport olyan, a szélesebb közönség számára hozzáférhető lehetőséget kínál, amely a sérült, köztük a látássérült mozogni vágyó személyek számára is elérhető abban az esetben, ha részvételük speciális szükségleteikhez igazodó feltételei biztosítottak.

A szabadidősport olyan színtér, ahol a fogyatékos és a nem fogyatékos emberek informális keretek között találkozhatnak, és ahol a sport egy olyan közös nyelv lehet, amely szavak nélkül is képes a felnagyított, eltúlzott általánosításokat elfeledtetni.

A rendszeresen végzett szabadidősport hatásai vak és látássérült társainkra is pozitív eredményként hatnak. Ma már tudjuk, hogy a sport kiemelten segíti a fogyatékosság tényének elfogadását. A látássérült sportolók önbizalma és motivációja növekedő pályára áll a különböző sport és szabadidős tevékenységek kapcsán.

A sportban való részvételnek köszönhetően kiszélesedhet az emberek kapcsolati hálója, de majdnem ugyan ilyen fontos az egymással hasonló sérültségi szintű sporttársak motivációja a saját képességek fejlesztésére.

A szabadidősportot űzök önértékelése pozitív irányba történő elmozdulása tény, és az is megkérdőjelezhetetlen, hogy a rendszeres sport erősíti a munkavégzést, az egyén életminőségre gyakorolt pozitív hatásait, növeli önbizalmát, valamint fizikai és mentális teljesítőképességét.

A látássérült emberek szabadidős sportéletének hazai fellendítésében a civil kezdeményezések fontos szerepet játszanak, ilyen például a Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete. A LÁSS, a sportok változatos palettáját igyekszik adaptálni, s ez által elérhetővé tenni a látássérültek számára, törekedve ezzel a fizikai rekreációba bevonható érintettek körének szélesítésére. Olyan rendszeres programokon nyújtanak sportolási lehetőséget, mint például a jóga, pilátesz, hastánc, vakfoci, vagy alkalmi jelleggel a síelés, lovaglás, túra, kerékpár, vízisportok vagy éppen a rafting.

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!