Szeretem a családias rendezvényeket, amelyek jól szervezettek és minden ízükben arról szólnak, amire hivatottak. Nincs sallang, nincs körülményeskedés, minden stimmel. Az évi közel 2500 hazai futóverseny és teljesítménytúra, valamint a sok-sok egyéb rendezvény közül kedvünkre válogathatunk.
Amikor gyerekként arról gondolkoztam, hogy milyen lesz, ha egyszer „én is ANYUKA leszek” (a lányom szavajárásával élve) többször bevillant egy kép. Bringázom a gyerekeimmel és férjemmel. Együtt tekerünk gyönyörű tájakon, és nagyokat kacagunk. Aztán eltelt sok-sok év, és lám, együtt cangázik az egész családom…
A Sárvár 12 órás futás, a sárvári vár körül kijelölt 1,033 km-es pályán zajlik. 12 órán keresztül körözünk, ami jó esetben kb. a Budapest–Siófok távolságnak felel meg. Meg lehet állni, ülve enni, aludni mindazoknak, akik nem azért vannak most itt, mint én: 24 órás Európa-bajnokság, főpróba indul…
Bő lére eresztett első Spartan Race-es élményeimről készült beszámolómból megtudhatjátok, hogy egy ultrafutó tud-e kötélre mászni, hogy mit kell csinálni egy versenyen, ha száraz tenyérre van szükséged, miközben nyakig sáros vagy, és hogy végül be kellett-e mennie Árcsinak a tóba.
Mindenféle extrém sportot kipróbáltunk már, nem csoda, ha gyerekeink is benne vannak minden őrültségben. Nem tilthatjuk, hiszen láttak minket ejtőernyővel ugrani, búvárcuccban, akadályfutáson és sziklán lógva. Féltjük-e őket? Igen, de tudjuk, érezzük, aktívnak lenni jó. Vízen járó gyerekek? Naná!
Örökös mozgás, jövés-menés. Iskola-munkahely-otthon-különórák, apa- és anyataxik logisztikai tervével. Hónapokra előre megszervezett programok, találkozók, versenyek, kirándulások. Nem vagyunk versenysportolók, nem nevelünk élsportoló gyerekeket…
Makai Viktória vagyok, 7-szeres magyar bajnok, 2015. év ultrafutója, többszörös válogatott, szenvedélyes anyuka és ultrafutó. A két nagy ajándékot, a futást és a családot – illetve a férjem – szinte egy időben kaptam, 2003 táján.