•  
  •  

Előző cikkünkben már megismerhettétek immunrendszerünk első 5 igazán fontos táplálékát. Lássuk a séf milyen tippeket ad még! Vajon melyik az a 4 fontos elem, amiről eddig még nem beszéltünk?!

6.   D-vitamin

Vitathatatlan tény, hogy az immunsejtek anyagcsere folyamatai az összes létező vitamin és ásványi anyagot felhasználják, mégis egyik nutriens sincs olyan egyértelműen markáns hatással működésükre, mint a D-vitamin. A D-vitamin hatására a nyálkahártyák védekező fehérjéket termelnek (béta-defenzin, kathelicidin, lizozim, stb.), melyek képesek még behatolás előtt elcsípni és ártalmatlanná tenni a leggyakoribb kórokozókat. A D-vitamin képes aktiválni az immunrendszer elsőként és utolsóként reagáló alakulatait is és felgyorsítani a korai immunválaszt, mégis egyúttal segít visszafogni a túlzott immunreakciókat, így elkerülni a szövetkárosodást és a szövődményeket. A D-vitamin hiány jelentősen növeli a fertőzések kockázatát és a szövődmények súlyát, míg a megfelelő D-vitamin szint akár 35-40%-al is csökkentheti a közönséges téli megfázások kockázatát. Ez a hatás még kifejezettebb az idei koronavírus járványban, ahol a szervezet D-vitamin szintje nagy mértékben meghatározza a súlyos szövődmények kockázatát.

7.   C-vitamin

Bár a folyamatos nagy dózisok feltehetően nem csökkentik a fertőzések kockázatát, a rendszeres, mértékletes C-vitamin szedés felnőtteknél átlagosan 8%-al, míg gyermekeknél akár 14%-al is csökkentheti a megfázás kockázatát. A megfázás kezdetén szedett nagy dózisú C-vitamin azonban jelentősen csökkenti a tüneteket, és lerövidíti a betegség időtartamát. Hogy miként éri el mindezt a C-vitamin? Nos, a fertőzés kezdetén az immunrendszer falósejtjei, a nagy eltakarítók azonnal betáraznak C-vitaminból, és ennek hatására valamiért hatékonyabban indulnak el az ellenség irányába (kemotaxis), és hatékonyabban végeznek a betolakodókkal (mikrobiális killing). Az immunrendszer mesterlövészei, a T-limfociták, és segítőik a B-limfociták osztódása szintén C-vitamin igényes folyamat. A gyulladásos folyamat során testünk szövetei, mint a vár falai, számos sérülést szenvednek el. Ahogyan a vár védői éjszaka befoltozzák a falakon ejtett repedéseket, úgy szervezetünk regenerációs enzimei is végzik a dolgukat, amint erre lehetőségük nyílik. A légutak nyálkahártyáinak regenerációjához bizony C-vitaminra van szükség.

Mivel a gyümölcsökben a C-vitamin rendkívül gyorsan bomlik, ezért az asztalunkra kerülő almában például átlagosan mindössze 3mg-ot találunk ebből az értékes vitaminból.

 

8.   Cink

A cink megszámlálhatatlanul sok élettani folyamatban vesz részt egy különös képességének köszönhetően, képes sziklaszilárdan megragadni és tartani egyes fehérje fonalakat, mint a biztosító kapocs a hegymászók köteleit. Ez a megbízható rögzítés egyrészt nagyon jól jön számtalan fehérjéből felépülő enzim munkájának biztosításához, de érdekes módon támogatja az immunrendszer védekező képességét is. A cink gátolja a leggyakoribb tüdőgyulladást okozó baktérium (S. pneumoniae) szaporodását, valamint képes bogáncsként kapcsolódni a koronavírusok kötődését, kicsomagolását és sokszorosítását végző enzim fehérjékhez, és gátolni azok munkáját. Nem véletlen, hogy számtalan humán vizsgálat találta hatékonynak a cink kiegészítést a légúti fertőzések kockázatának csökkentésére vagy kiegészítő kezelésére.

Kétszer ad, ki gyorsan ad – tartja a mondás, és semmire sem igaz ez annyira, mint a cinkre. A megfázás tüneteinek jelentkezésekor azonnal, 24 órán belül adott 75mg cink felnőtteknél jelentősen csökkenti a súlyosabb kórkép kialakulásának kockázatát.

 

9.   Antimikrobiális növények

Nem csak az állatok, de a növények is védekeznek a kórokozókkal szemben, és érdekes módon, az általuk kifejlesztett antimikrobiális védőfelszerelés minket, állatokat is hatékonyan véd. Mivel az általunk fogyasztott élelmi növények több százezer éves múltra tekintenek vissza, nyugodtan tekinthetjük hatóanyagaikat egy félmillió éves fegyverkezési verseny legsikeresebb fegyvereinek.

A fűszernövények fő feladata sohasem az ízesítés volt, hanem a húsok tartósítása a frizsider előtti évezredekben. A fűszerként bevált növények jelentős része tehát egyben valamilyen mértékű mikroba-gátló hatással is rendelkezik. Az echinacea (Kasvirág), a gyömbér, a kakukkfű, a bors, a petrezselyem, a hagyma és a fokhagyma antibakteriális hatását már nagyon régen leírták és szellemes kísérletekkel igazolták. Nemrégiben azonban arra is fény derült, hogy egyes fűszerek a vírusok elleni védekezésben is hatékonyak lehetnek. Jelen ismereteink szerint a vöröshagyma és a kurkuma hatása vezeti a listát, de a gyömbér, a borsmenta és a bodza is csökkenti az egyes légúti fertőzéseket okozó vírusok, köztük a koronavírusok replikációs képességeit.

 

No de mégis kinek, mikor, és mennyit? Ez az a pont, ahol nem a reklámoknak, nem a maximális dózisoknak és nem a “biztos jó lesz” hozzáállással kell nekifutnunk, pláne akkor, ha a szervezetünket a napi stressz mellett az edzésmennyiség is terheli. Fontos kiemelni, hogy az egyes hatóanyagok időzítése és beviteli környezete hatással van a felszívódásra és a hasznosulásra, így a kiegészítők hatékonysága nagyban függ a többi étrendi elem összességétől. A sportolók által alkalmazott vitamin és egyéb tápanyagok dózisai sokszor jelentősen eltérnek az általános étrendi ajánlásoktól. Ezért örömmel vesszük, ha hozzánk fordulnak tanácsért azok, akik preventív célzattal és a bennük levő potenciál maximalizálásáért tesznek nap mint nap.

 

Hamarosan újabb témakörrel jelentkezünk, addig is kérdés esetén fordulj hozzánk bizalommal!

Elérhetőségünk: sportdiagnosztika@synlab.com

FIGYELEM! A Nagy Sportágválasztó - A SPORT NAPJAI rendezvénynév VÉDJEGYOLTALOM alatt áll. A rendezvénynév részbeni vagy egészbeni jogosulatlan használója védjegybitorlási vétséget követ el!