Előző cikkünk folytatásaként tovább taglaljuk, hogy mikre érdemes odafigyelni a koronavírus-fertőzés átvészelése után.
Az OSEI (Országos Sportegészségügyi Intézet) valamint számos külföldi szakmai szervezet adott ki ajánlást fiatal és felnőtt sportolók számára, a sportba való visszatéréshez. A felnőtt élsportolókra vonatkozó ajánlásokat az alábbi ábrán láthatjuk.
Az ábra fontos üzenete, hogy a fertőzés végét negatív PCR teszttel kell igazolni, és ezt követően kezdődhetnek a kardiológiai vizsgálatok. Ez utóbbiak labor- terheléses és nyugalmi EKG és ultrahang vizsgálatokat, illetve szükség esetén 24 órás EKG-t, MR és CT vizsgálatokat is magukban foglalnak. A sporthoz való visszatérés enyhe fertőzés esetén is reálisan 5 héten túl lehetséges.
A brit Sportorvostudományi Kar szintén megjelentetett egy javaslatot, mely részletesen tartalmazza a terheléshez való visszatérés lépéseit.
Amatőr sportolók számára rendkívül hasznos lehet ez a leírás, hiszen ők kevésbé jutnak hozzá az élsportra jellemző alapos orvosi kivizsgáláshoz.
Az ábrán látható, hogy a visszatérés összesen 6 aktivitási fokozatra van bontva. A visszatérés kritériuma, hogy a fertőzéstől minimum 10 nap teljen el, legalább 7 napja tünetmentes legyen a sportoló, és a tünetmentesség alatt semmiféle láz vagy fájdalomcsillapító kezelést ne kapjon.
Az első fázisban csak a minimális napi aktivitás megengedett.
A második fázis 2 napig tart, itt lehetőség nyílik rövid sétákra, könnyű kocogásra, maximum 15 percen át, a maximális pulzus 70%-án. A következő napokban fokozatosan emelhetjük a terhelés idejét 30 és 45 percre, az intenzitását pedig a maximális pulzus 80%-ig.
A visszatérés legutolsó fázisa, a teljes terhelhetőség legkorábban 17 nappal a tünetek megszűnte után jöhet el.
Fontos megjegyezni, hogy a 2-4 fázisok közötti átmenet meglehetősen rövid, ami megfelelhet az edzett és egészséges sportolóknak, de nem feltétlenül kellően óvatos a kevésbé edzett, szabadidős sportolók számára. Praktikus okokból célszerű lehet a terhelést lassabb fokozatokban visszaadni, a terhelési intenzitást és a terhelési időt sokkal lassabban visszavezetni.
Pulzus kontroll
Visszatéréskor mindenképp ajánlott a pulzus emelkedését, csillapodását figyelni és a terhelést ehhez igazítani.
A legmegbízhatóbb eszközök a klasszikus mellkaspántok, melyek nem optikai jelet érzékelnek és megbízhatóan mérnek mozgás során is.
Egy olcsó, de megbízható mellkaspánt és egy ingyenes telefonos applikáció segítségével meggyőződhetünk arról, hogy pulzusunkat a megfelelő zónában tudtuk tartani.
Az ingyenes HRV alkalmazások (pl. Elite HRV) kellő pontossággal mérik a szívfrekvencia variabilitását, mely sportolóknál jól jelzi a szervezet pihentségi állapotát és terhelhetőségét. Ha úgy látjuk, hogy pulzusunk indokolatlanul felszalad, vagy nagyon lassan csillapodik, illetve a reggeli és terhelés utáni HRV értékünk nem felel meg (ennek értelmezésében az applikáció segítséget nyújt), akkor fogjuk vissza a terhelést, és kérjük szakorvos tanácsát.
Labor kontroll
A koronavírus fertőzés károsíthatja a szívizomzatot, fokozott vérrög képződést indíthat, illetve hatására gyulladások alakulhatnak ki a szervezet több szövetében is. Az elhúzódó, ún. Long-COVID szindrómában, és az azt követő fokozott fáradtságban leírták már a pajzsmirigy és a kortizol háztartás felborulását is.
Lezajlott fertőzés után, még a sportba való visszatárás előtt célszerű laborban ellenőrizni egyes kardiológiai (kardiális troponin, Ck-Mb), gyulladásos (CRP, ferritin), a vese és májfunkciós, illetve a vérrög képződéssel kapcsolatos (D-dimer) értékeket is.
Hamarosan egy új, érdekes és manapság nagyon aktuális témakörrel jelentkezünk, addig is, kérdés esetén fordulj hozzánk bizalommal!
Elérhetőségünk: sportdiagnosztika@synlab.com
