12 órás, éjszakai futóverseny szubjektív története, melyből kiderül, milyen mentális és fizikai küzdelmekre számíthat, aki két héttel egy 200 km feletti verseny után szeretne 100 km feletti távon bajnok lenni; és hogy a sok kiszámíthatatlan dolog után tud-e olyan történni, amire legmerészebb álmomban sem gondoltam volna… (Tud.)
Ma elmegyek edzésre, vagy futok egyet – ez a tervem. Sokadszorra munka után. Hazaérünk. Pakoljki, innikérek, nézzükmegezt, játsszunk, holnaprakellegykép, csinálsznekemvalamitenni, olvassmesét, elmegyünkbringázni, zöldpólókell, nincskészaházim, palántátkellvinniholnapra, megjöttapa, holakulcsom… És akkor mikor sportol anya? Akkor, ha csinál magának időt rá.
A lányom szeret futni, nem csoda. Babakocsiban ülve is futottam vele, volt, hogy félmaratonnyi távot. Kacagott a kocsiban esőben, aludt napsütésben, természetes neki a hajrázás. A balett mellett jelenleg az akadályfutás az a sportág, amit nagyon szeret (lásd korábbi blogbejegyzések).
Gyerekszületésnapok. Van egy tavaszi és van egy nyári gyerekünk. Az évek növekedését elsősorban családi körben ünnepeljük, de a gyerekeink kérésére bulit is szervezünk. Hívják őket is, mennek örömmel. Hívunk mi is barátokat, osztálytársakat, ovistársakat.
A finnek nemzeti játékával először egy ausztriai kiránduláson találkoztunk „komolyan”, ahol gumicsizmával kellett eltalálni az ágasfára felkötözött tárgyakat és a legtetején elforgatni a szélkakast. Ugyanitt volt kosárba csizma-hajítás és gong-megszólaltatás csizmával.
Az ultrafutóversenyek előtt fejben előre lejátszom az összes esetlegesen felmerülő problémát, és azok megoldását. Ám a 101-es szobában egész más törvények érvényesülnek. Égi magaslatok és pokoli mélységek a folyamatos futás közben, egy teljes napon át, Európa legjobbjaival szemben. 24 óra futás több, mint sport.
Közeledik a nyári szünet, és egyre gyakrabban kérdeznek minket a kollégák, ismerősök, barátok. „Mit terveztek idén nyárra?” „Hogyan oldjátok meg a gyerekeket?” „Milyen táborba mennek?” „Hogyan választotok tábort nekik?” „Egyáltalán hol lesznek a gyerekek a két és fél hónapos nyári szünetben?”
Ausztria hazánkhoz legközelebbi tartományában 2500 kilométernyi tökéletes kerékpárutat, vendégszerető házigazdákat és tökéletes infrastruktúrát találunk. A tematikus útvonalak, a Fertő tavi díjnyertes kerékpárrégió és a Dreiländereck Naturpark tárt karokkal várja az egészséges mozgásra vágyókat.
Nincs időm mozogni, nem érek rá, nem fér bele, fáradt vagyok, nincs kedvem… Ezekre a kifogásokra találták ki a környezetbarát rollert (is). A közlekedés is lehet sport, az öt perc mozgás is ugyanolyan fontos, mint a napi több óra edzés. Nincs igazam?! Felnőttként rollerrel? Naná! Munkába rollerezés elegánsan?! Jöhet! Családi rollerezés? Bármikor!
„Az én anyukám egy futó anyuka. Olyan, mint a többi anyuka, csak sokkal menőbb.” Ja, nem olyan, mert a többi anyuka ott lesz az ovis ballagáson, futóverseny helyett. Mikor ad hozzá és mikor vesz el a családi életből, ha valamelyik szülő elkötelezett sportoló? Család vagy sport? Biztos mindig egyértelmű a döntés?