Judo

Az újdonsült olimpiai bronzérmes, Tóth Krisztián is eljön a Nagy Sportágválasztóra, rajta kívül a cselgáncsosokat Karakas Hedvig képviseli majd. A szövetség illetékesei válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyek így, a sportágválasztás kapcsán a cselgáncs esetében is fontosak lehetnek. Nézzük, mikor és kinek érdemes belevágnia a judóba.

A judo, magyar nevén cselgáncs, a japánok nemzeti sportága, mely küzdősportként és harcművészetként is űzhető. Ez a kettősség abban rejlik, hogy amellett, hogy versenyrendszer szintű sportág, melyben eszköz nélkül, puszta kézzel küzdenek egymással a sportolók, egy olyan filozofikus háttérrel rendelkező harci rendszer, melynek filozófiáját egyfajta életmódként fogják fel a sportolók.

Sajnos a kialakult helyzet miatt idén májusban nem tudjuk megrendezni a Budapesti Nagy Sportágválasztót, ezért új sorozatunkban olyan sportágakat mutatunk be, amelyeket otthon is ki lehet próbálni, és amelyek alapjait folyamatos gyakorlással akár el is lehet sajátítani.

„Mi a különbség az én köntösöm és a tiéd között?” – kérdeztem provokatívan Ungvári Miklós judobajnokot a róla elnevezett ceglédi judoközpont tatamiján térdelve. „Nagyon nagy különbségek vannak!” – válaszolta kis megdöbbenéssel az arcán, ahogy végigmérte a fürdőköpenybe csomagolt apukatestemet.

Sportágról sportágra, sportolóról sportolóra, küzdősport után küzdősport, lány után lány. Ugye nagyjából összeraktad, hogy mi következik? Az első két szókapcsolat könnyű, hisz erről szól a sportágválasztós rovatunk, a másik kettő már vethet fel kérdéseket. Mit és ki?