Szilágyi Áron sporttörténelmet írt azzal, hogy a harmadik egyéni olimpiai bajnoki címét nyerte meg kardvívásban Tokióban. Na, de hogy kezdődött ez a káprázatos karrier? Miért éppen vívó lett Áron? És miért kardvívó? A közelgő Nagy Sportágválasztó előtt fontos és aktuális kérdések ezek.
Az öttusa egy olyan összetett versenysport, mely öt darab, külön-külön is komoly értékeket képviselő sportágból áll össze. Gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, mai formáját azonban 2009-ben végrehajtott szabálymódosítás után érte el. Ekkor ugyanis a két utolsó versenyszámot összevonták a mai kornak megfelelően a jobb nézhetőség érdekében.
A küzdősportok családjába tartozó vívás katonai tevékenységből, harci előkészületekből fejlődött ki. Hagyományosan lovagias sport is, ebből kifolyólag a mai napig a küzdelmek tiszteleten alapulnak és az etikett betartása is a szabályok fontos alapját képezi.
Folytatjuk bajnokaink sportágválasztásáról szóló sorozatunkat, melynek mostani vendége imádja a csapatsportokat, mégis legnagyobb sikereit egy egyéni sportágban érte el. Hűséges típus, állandóan nyerni akar, erénye a jó koncentrációs képesség és határozott véleménnyel rendelkezik a mostani generáció sportágválasztásának kérdésköréről.
Egy ideig szünetelteti a vívást Szász-Kovács Emese, mert anyai örömök elé néz – jelentette be az olimpiai bajnok vívó csütörtöki sajtótájékoztatóján. Ezzel eldőlt, hogy nem indul a budapesti világbajnokságon.
A Nagy Sportágválasztó az utóbbi években a magyar sport egyik olyan intézménye lett, amely egyedülálló lehetőségeket kínál a gyerekeknek, szülőknek.
Utoljára 1991-ben voltak Európa-bajnokok csapatban férfi kardozóink. A Decsi Tamás, Gémesi Csanád, Szatmári András, Szilágyi Áron összeállítású magyar válogatott nagyszerű vívással, fölényes győzelmekkel szerezte meg az Európa-bajnoki aranyérmet.
A vívás technikai jellegű küzdősport. A küzdőtéren (páston) két versenyző vív egymással mérkőzést (asszót). A mérkőzés célja, hogy a versenyzők közül az egyik minél hamarabb elérje a megadott találatszámot (5 vagy 15 találat, tus), így megnyerve az asszót.
Pusztai Liza mindössze 17 éves, kadet és junior korosztályban is van már jó néhány érme világversenyekről, és persze felnőttként is. A veronai kadet és junior vívó világbajnokságon juniorként már szerzett egy bronzérmet, a kadetek között pedig (újra) aranyérmet, méltón búcsúzva a korosztálytól.
Pusztai Liza 17 évesen nyert bronzérmet a juniorok között a kadet és junior vívó világbajnokságon, Veronában. Még a kadetek között is láthatjuk majd a vb-n (utoljára, hiszen búcsúzik a korosztálytól), az Európa-bajnokságon szintén bronzérmet szerzett legutóbb ebben a korosztályban.